A szentáldozat előtt szentségimádást tartottak, melyet Péceli Bence Imre keszthelyi kármelita szerzetes, káplán vezetett.

A szertartás kezdetén Márfi Gyula érsek magyarul és franciául köszöntötte hazánk apostoli nunciusát, a zarándoklattal érkezett paptestvéreket, a helyi papnövendékeket, katekétákat, lelkipásztori kisegítőket és a híveket.

A latin és magyar nyelvű szertartáson Alberto Bottari de Castello nuncius olaszul mondott szentbeszédet, melyet tolmács fordított magyarra.

A katekézis napja a hit évében különös hangsúlyt kap, a székesegyház felszentelésének évfordulója pedig mindig alkalom a hálaadásra, hiszen a székesegyház az érsekség lelki központja, ahol érezhetjük, hogy az Egyház élő kövekből épül fel – mondta bevezetésként az érsek.

Megkülönböztetett megbecsüléssel köszöntötte a katekétákat. Munkájukat értékelve, megjegyezte: jól ismeri áldozatos tevékenységüket, mivel nagynénje is katekéta volt, valamint húsz esztendős afrikai szolgálata idején is megtapasztalta, milyen nélkülözhetetlen a hitoktatók munkája. Különösen azokban a térségekben, ahová a misszionárius papok is csak ritkán jutnak el. Ott ugyanis a katekéták voltak a világító tornyok – Alberto Bottari de Castello.

Ferenc pápát idézte, aki a közelmúltban, a katekéták egyik összejövetelén kiemelte: segíteni a gyerekeket, a fiatalokat, a felnőtteket az egyik legszebb kalandja a nevelési megbízatásnak. Katekétának lenni nem egyszerűen munka, hanem hivatás, azt jelenti: tanúskodni, tanúságot tenni saját hitünkről, hűségesnek lenni hitünkhöz. A Szentatya Assisi Szent Ferencre is hivatkozott, aki azt üzeni ezzel kapcsolatban korunk hitoktatóinak: a legelső tanúságtétel maga az életünk, ahogy élünk, ahogy szeretünk, szeretettel munkálkodunk, és áldozattal.

A szeretet Krisztus ajándéka, olyan ajándék, amit nem lehet az üzletekben megvásárolni. Nem beszélhetünk Krisztusról, ha nem ismerjük őt személyesen. S ez önvizsgálatra késztet: mennyi időt szentelünk a Krisztussal való kapcsolatra; hagyjuk-e, hogy a tüze felmelegítse szívünket? Hiszen e nélkül hogyan tudnánk mások szívét fölmelegíteni. A katekéták feladata Krisztust követni, utánozni, az ő szeretetével fordulni a másik emberhez, s oda menni szolgálni, tanítani, ahol a leginkább szükségük van az embereknek arra: a periférián, a külterületeken – zárta gondolatait a nuncius.

Beszéde végén hitet, meggyőződéses szeretetet, áldozatkészséget kívánt a katekétáknak és lelkipásztoroknak, nemes munkájukhoz.

A szentmise után agapét tartottak az érseki palotában, majd a Szaléziánumban levetítették a boldoggáavatására váró szalézi szerzetesről készült, Isten szolgája, Sándor István című filmet.

Toldi Éva/Magyar Kurír