JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD

JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD hírei

A SÁROPSPATAKI VÁRTEMPLOM (Szeplőtelen Fogantatás)

Történelem háza

A sárospataki vártemplom

Az eredetileg az Árpádkorból származó sárospataki vártemplom, 1685 és 1773 között volt a jezsuiták birtokában. Az itt szolgáló jezsuita atyák nagy mértékben hozzájárultak a Hegyalja és a Tiszahát katolikus hítéletének a megújításához, híres hítvitákat folytattak a protestáns lelkészekkel.

A sárospataki vártemplom története

A sárospataki római katolikus templom, Sárospatak legelső temploma az Árpád-korban épült.
9 évvel Szent István király halála után, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, az erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére, amely kb. 60 személy befogadására volt alkalmas. Alapjai még ma is a templom alatt láthatóak. Egy méter vastag fal vette körül, kb. 7 méter lehetett a belső átmérője.
Nem sokkal később már túl kicsinek találták az építményt, ezért már a következő században jóval nagyobb román stílusú templomot építettek, bár ennek alapjai a további átépítések során fokozatosan eltűntek, és csak 1965-ben, egy ásatás folyamán kerültek elő.
A kis királyi kápolnából hamarosan temető osszárium (csontház) lett.
A XIV. században már egy bazilikás felépítésű gótikus templomot építettek, mely később leégett. A XV. század végére átépítették egy háromhajós csarnoktemplommá.
Története szorosan összefügg a vár történetével, ugyanis a vár gazdái a templom kegyurai is voltak, és szinte mindenki alakított, bővített, módosított rajta valamit.
Mikor a templom elkészült, a vár gazdái a Pálócziak voltak. A család férfitagjai a török elleni harcokban elestek, a vár és így a templom is a Perényiek birtokába került, az ő idejük alatt volt a mohácsi vész (1526.). Ezután vették körül az ország várait hatalmas védőfalakkal, hogy mire a török seregek megérkeznek az ostromra, védeni tudják a várat a támadókkal szemben.
A pataki várat is megerősítették védőfallal, amely a Bodrogtól indulva a várat körülvéve a másik oldalon szintén a Bodrogig húzódott . A védőfal egyik szakasza lett a templom északi fala. 3,2 méterre vastagították meg, ágyúkilövőket, lőréseket építettek bele. A templom ettől kezdve a vár védőbástyája lett. A reformáció Németországból terjedt el, de eleinte templomaik még nem voltak. Nálunk az volt a törvény: Akié a föld, azé a vallás. A törvény értelmében a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a vár ura képviselt. Ezért a templom hol katolikus, hol református istentiszteleteket szolgált.

Ennek az állapotnak II. Rákóczi György felesége, Báthory Zsófia vetett véget: végleg visszaadta a templomot a katolikusoknak.
Nagy változás történt a templomban a Wesselényi-féle összeesküvés után. Ennek okmányát a vár "Sub Rosa" termében írták alá. Ez azonban a császár tudomására jutott, aki az összeesküvőket halállal büntette. Kivétel volt I. Rákóczi Ferenc, akinek az életét édesanyja, Báthory Zsófia mentette meg súlyos anyagi áldozatok árán.
A pataki várat zsoldos hadsereg szállta meg. Fővezérük, Stahrenberg kapitány az összes várkaput befalaztatta, és a templom északi és déli falán két nagy boltíves kaput vágatott. Az északi kapura rávésette a kétfejű sasos címert, a déli kapura az évszámot, 1671-et. Tizenkét évig, míg Thököly fel nem szabadította Patak várát, csak ezen az úton lehetett a várba bejutni. A templom első részét is birtokukba vették, az hol kaszárnya, hol lőporraktár, hol pedig istálló volt. A vár alatt húzódó kriptába az épület gazdái (a Pálócziak, Perényiek, Dobók, Lórántffyak, Rákócziak), az udvartartás vezető emberei, főtisztek, papok, szerzetesek temetkeztek. 1964-1970-ig tartó ásatások alkalmával tárták fel. Régen a koporsókba sok érték került, mert a nőket ékszereikkel, a férfiakat fegyvereikkel temették el, és a sírokba helyezett gyűrűk, keresztek, kelyhek, díszfegyverek értékesek voltak. A zsoldosok lehatoltak a kriptákba, és vandál munkát végeztek. Kifosztották a koporsókat, szétszórták a csontokat, összetörték a sírköveket, lefaragták a címereket, feliratokat. 1685-től a jezsuitáké lett a templom. 1707-1710 között Rákóczi száműzte őket, de a szabadságharc bukása után visszatértek a jezsuiták és a templom végérvényesen. a római katolikusoké lett. 1737 márciusában nagy tűzvész pusztított Sárospatakon. A templom felmérhetetlen kárt szenvedett. A tetőzet megsemmisült a berendezésekkel együtt. A harangok elolvadva hullottak le. Ezek után a templom 50 évig romos állapotban, használaton kívül állt.

1787-ben kezdődött meg az alaposabb felújítás. Először provinciális, később barokk stílusban renoválták. Ekkortájt készült el a ma is látható barokk dongaboltozat, és került helyére a templom barokk berendezése is. Az új boltozat statikája szétnyomta az oszlopsort, ezért az oszlopoknak 15-18 cm-es dőlésük van kifelé.
A főoltár XVIII. századi, teljesen fából készült, majdnem teljesen tökéletes márványutánzat. Az aranyozáshoz 4,5 kg aranyfüst-lemezt használtak föl. Az oltárt a budavári karmeliták készítették saját templomuk számára. (Az ő kolostoruk helyében ma sajnos egy várszínház működik.) Akkor került ide, amikor II. József feloszlatta rendjüket, és értékeiket elárvereztette. Az oltárkép a bécsi Maulbercs munkája, amely a szeplőtelen fogantatást ábrázolja. Az egyetlen diófatörzsből készült miséző asztal II. Rákóczi Ferenc tárgyaló asztala volt. A két mellékoltár szintén barokk fafaragás. Mindkettő a helyi trinitárius kolostorból került ide a rend feloszlatása után. A főoltár melletti a lorettói Fekete Madonnát, a kápolnában lévő Szent Annát ábrázolja ölében a kis Szűz Máriával.

Az orgona a XVIII. század végén épült; két manuálos és 16 regiszteres barokk orgona, 1000 sípja van. Egy ideig az ország legszebb hangú hangszereként tartották számon. Hangja most is csodálatos élményt képes nyújtani a hallgatóknak. A templom jó akusztikájának köszönhetően nyaranta koncerteket is rendeznek itt.
Az északi fal bemélyedésében a befalazott Stahrenberg-kapu helyén egy 4 méter magas hársfa dombormű látható. A helyi fafaragó népművész, Mezei Tamás faragta ki a karácsony titkát. A mű 1975 karácsonyára készült el. Fent Bethlen, a három királyok; középen betlehemesek; lent egy magyar család, a háttérben zempléni falvak, fenyvesek láthatók.

Az északi falon a kriptákból felkerült sírköveket és maradványokat állították ki.

Az első ép sírkő keletről nyugat felé haladva Dobó Katalin fiának, Sebesi Ferencnek készült 1565-ben. (Ő 23 évesen esett el Szerencs török ostromában mint a vár kapitánya.)
A kettős vörös márvány sírkő 1613-ból való. Az egri hős fia, Dobó Ferenc és felesége, Kerecsényi Judit nyugodott alatta. A legutolsó, vaskarikás sírkő Lórántffy Zsuzsanna egyik rendkívül művelt udvarhölgye, Szakmári Nyírő Katalin nyughelyét jelölte. A sírkövet 1634-ben faragták homokkőből.
Az egyetlen, ép magyar nyelvű sírkő az orgona alatt látható. 1623-ban készült a várnagy, Ibrányi Mihály édesanyjának, Rákóczi Sárának (aki Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leánya volt) és két unokájának, Györgynek és Bálintnak.
A bejárati ajtó két oldalán lévő két neogótikus sírkő a múlt századból való; a vár utolsó gazdáinak, Bretzenheim Ferdinándnak és Schwartzenberg Karolinának a sírköve. (Széchenyi kezdeményezésére ők indították meg a környék iparosítását; ők alapították 1831-ben a hollóházi porcelángyárat.)
Az utolsó két vörös márvány emléktábla a Windischgrätz család tagjainak az emléktáblái. Ők 1875-ben kapták meg az uradalmat, és utódaik 1945-ig éltek itt. A két tábla azért csak emléktábla, mert ők már az ausztriai birtokukon temetkeztek.

A templomot másnéven Szent Erzsébet templomnak is hívják. Szent Erzsébetről nevezték el, aki 1702-ben Sárospatakon született. Anyja Gertrudisz királyné, s apja pedig II. Endre király volt. 4 éves korában Thüringiába került, majd IV. Lajos őrgróf felesége lett. 3 gyermeke volt. 20 évesen özvegyen maradt, s 24 éves korában meghalt. A talpazaton egy szépen ötvözött szekrényben őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét: tenyérnyi nagyságú selyembrokát, bizánci eredetű ruhadarabját, és egy picike koponyacsont darabját. A templom előtt lévő Lovasszobor-csoport Szent Erzsébetet és a férjét búcsúzás közben örökítette meg Varga Imre. Készítette: Brecska Flóra, Nagy Viktória, Nowacki Pauletta (A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium diákjai)

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

Új bejegyzés

Blog szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

schrancz Erika írta 9 órája a(z) NAPI EVANGÉLIUM fórumtémában:

Napi evangélium 2024. április 29. – Hétfő, Sienai Szent ...

schrancz Erika írta 9 órája a(z) NAPI EVANGÉLIUM fórumtémában:

Elmélkedés „Vegyétek magatokra igámat és...

schrancz Erika írta 9 órája a(z) NAPI EVANGÉLIUM fórumtémában:

Imádság: Urunk, Jézus Krisztus! Elvinni a szeretetet, a te ...

schrancz Erika írta 9 órája a(z) Rózsafüzér imádság a Szűzanyához. fórumtémában:

3/10.Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van ...

schrancz Erika 9 órája új blogbejegyzést írt: Interju Mohos Gábor segédpüspökkel Rómában.

schrancz Erika 9 órája új blogbejegyzést írt: Útravaló ápr. 29 Siennai Szent Katalin

schrancz Erika írta 9 órája a(z) SZÉP IMÁDSÁGOK fórumtémában:

Hét új nap! A Te kezedbe teszem le ezt az új hetet, ...

schrancz Erika 9 órája új blogbejegyzést írt: Sienai Szent Katalin szűz és egyháztanító, Európa társvédőszentje

schrancz Erika írta 1 napja a(z) Szent József, fiával, Jézussal - mellettük a liliom, a szüzi tisztaság attribútuma képhez:

Szent_jozsef_fiaval_jezussal__mellettuk_a_liliom_a_szuzi_tisztasag_attributuma_1435027_4046_s

Dicsőséges Szent József, Mária Jegyese, Jézus Szíve és Mária ...

schrancz Erika 1 napja új blogbejegyzést írt: Interju Spányi Antal megyéspüspökkel

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: