Keressük az Urat, változtassuk meg életünket, és térjünk meg – Izajás próféta buzdítását idézte homíliája elején Ferenc pápa, aki szeptember 24-én szentmisét mutatott be a Vatikáni Kertek lourdes-i barlangjánál a vatikánvárosi csendőrség ünnepe alkalmából.

A vatikánvárosi csendőrség szeptember 29-én ünnepli megalakításának évfordulóját. A testület tavaly volt kétszáz éves. A pápa minden évben szentmisét mutat be a csendőrség ünnepe alkalmából.

Ferenc pápa homíliájában rámutatott: Jézus továbblép Izajás prófétához képest. Olyan logika az övé, amelyet senki sem értett: Isten szeretetének a logikája. Igaz, keresni kell az Urat, és mindent meg kell tenni, hogy megtaláljuk, a lényeg azonban az, hogy Ő keres téged. Az Úr keresésénél fontosabb, hogy észrevegyük: Ő keres minket – figyelmeztetett a Szentatya.

A napi evangéliumban Isten ötször indul el, hogy megtaláljon bennünket. Ő a gazda, aki a nap során a reggel első órájától kezdve egészen estig fáradhatatlanul kimegy a térre, és munkásokat keres szőlőjébe, mert szeret bennünket. De mondhatnánk: „Atyám, bűnös vagyok…” Hány alkalommal állunk a téren, a világban egész nap, bűneinkkel… „Gyere” – mondja az Úr mégis. „De már késő van” – válaszolhatnánk. „Gyere” – mondja az Úr ismét. Isten számára sosincs késő. Soha, soha, soha. Ez az ő logikája. Sokszor elindult, elküldte Fiát is, hogy keressen bennünket. Isten irántunk érzett szeretete olyan, mint az apáé, aki sosem fáradt bele, hogy várja tékozló fiát. Ilyen a mi Istenünk szíve: mindig vár minket – hangsúlyozta a Szentatya. – Tehát mindig az Úr teszi meg az első lépést felénk. Nem fárad bele, hogy elinduljon, tiszteletben tartja minden ember szabadságát, de várja, hogy kicsit kinyissuk neki az ajtót. Istenünk alázatos: aláveti önmagát, míg vár ránk.

Mindannyiunknak szükségünk van az Úrral való találkozásra, hogy erőt adjon az előrehaladáshoz – mutatott rá Ferenc pápa. – Figyelnünk kell, mert Ő elhalad mellettünk, és szomorú, ha nem vesszük észre. Kérjük a kegyelmet, hogy bizonyosak legyünk abban, Ő vár ránk. Vár minket bűneinkkel, hibáinkkal, problémáinkkal együtt. Mindannyian rendelkezünk ezekkel. A legrosszabb bűn azonban az, ha nem bízunk Isten szeretetében.

A pápa homíliája végén a jelen lévő csendőrökhöz és családtagjaikhoz fordult: Az Úr adja meg nektek és mindannyiunknak a kegyelmet, hogy biztosak legyünk abban: Ő mindig az ajtóban áll, és várja, hogy kicsit kinyissuk, és be tudjon lépni rajta. Ne féljetek! Amikor a tékozló fiú találkozott atyjával, akkor az apa elindult felé a házból. Ez az idős ember sietve lépkedett, és az evangélium elmondja, hogy amikor a fiú beszélni kezdett: „Atyám, vétkeztem…”, ő meg sem várta, hogy befejezze, megölelte és megcsókolta a fiát. Ez vár ránk is, ha kicsit kinyitjuk az ajtót: az Atya ölelése vár bennünket.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír