Nap szentje: Szent Zita

Luccai Szent Zita 1218-1278. április 27-én Cselédlány, házvezetőnő

A XIII. században élt Luccában, évtizedekig szolgált egy családban, akik közbenjárására, a cselédséggel együtt kereszténnyé lettek. 1696-ban XII. Ince pápa a szolgálóleányok védőszentjévé avatta. Az életszentség hírében halt meg 1278. április 27-én. Monsagrati olasz faluban született 1218-ban, szegény, vallásos családban. 12 éves korában cselédnek adták a közeli Luccába. Kezdetben sokat szenvedett a gyerekek gúnyától s az apa haragvó természetétől, mégis egész életében, 48 éven át a Fatinelli család szolgálatában maradt. Hűségesen látta el feladatát, közben szüntelenül imádkozott.
Belépett a ferences harmadrendbe. Megtanult írni-olvasni, hogy a ferences zsolozsmát, Szűz Mária kis zsolozsmáját tudja végezni. Szelídségével és szeretetével leszerelte cselédtársai irigységét. Tisztaszívűségéből fakadó bölcsessége által lassanként az egész család barátja és tanácsadója lett, átvette a háztartás vezetését. Zita a tisztaság erényét megőrizte; hűség, munkaszeretet és a szegények iránti törődés jellemezte.

Gyakran részesült rendkívüli kegyelmekben. Legendája szerint egyszer a forrásból vett víz a korsójában borrá változott. Legendája szerint egyszer a szentmisén egy koldusra terítette meleg kabátját, melyet a családfőtől kapott kölcsön. A szertartás után sehol sem találta a szegény embert; nagyon félt kenyéradója haragjától. Ám néhány óra elteltével visszatért a koldus, akiben Zita Krisztust ismerte fel.

Az életszentség hírében halt meg 1278. április 27-én. A luccai S. Frediano-templomban temették el. 1446-ban, 1581-ben és 1652-ben is felnyitották a sírját, testét épen találták. Tisztelete a halála évében megkezdődött. 1696-ban XII. Ince pápa a szolgálóleányok védőszentjévé avatta. Egyházi ünnepe halálának évfordulójára, április 27-ére került. A háziasszonyok, háztartási alkalmazottak, házvezetőnők, cselédek, felszolgálók, pincérek, szolgálóleányok védőszentjeként tisztelik. Szem- és fülbetegségek, beszédhibák esetén is segítségül hívják.

Általában egyszerű ruhában ábrázolják, kulccsomóval vagy korsóval és csillaggal, néha cipóval vagy imakönyvvel a kezében. A luccai San Frediano-templomban egy ereklyetartó szekrényben őrzik sértetlen földi maradványait.