JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD

JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD hírei

A nap szentje: Árpádházi Szent Erzsébet

a világegyházban november 17. *1207. +Marburg, 1231. november 17.
A ciszterci szerzetes, Heisterbachi Caesarius így kezdi Szent Erzsébet életrajzát: ,,A tiszteletreméltó és Isten előtt oly kedves Erzsébet előkelő nemzetségből származott, s e világ ködében úgy ragyogott föl, mint a hajnalcsillag.'' Erzsébet azok közé a szentek közé tartozik, akiknek sugárzása nem csökken, fénye minden kor minden emberének világít.

Magyarországon született, abban az országban, amelyben a független állami lét és a kereszténység alapjait Szent István király rakta le. Atyja II. András magyar király, anyja a merániai Gertrúd volt. Erzsébetet már négy éves korában eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. Lajos szülei, Hermann gróf és Zsófia grófnő e házasságtól sokat várt, és reményük igazolását látták abban, hogy a kis menyasszony fényes kísérettel és kincstárnyi hozománnyal érkezett a wartburgi várba. Német környezetben akarták nevelni, hogy jól elsajátíthassa új hazájának minden szokását.

A kis Erzsébet jósága és kedvessége hamarosan megnyerte a vár népét. A nála hét évvel idősebb Lajos kezdettől fogva szívből szerette. A leendő anyós, Zsófia asszony ellenben egyre növekvő rosszallással figyelte a gyermek fejlődését, mert szokásaival nem tudott egyetérteni. Nemcsak apró, túlzásnak minősített vallási gyakorlatai zavarták (Erzsébet például ismételten megszakította játékait, hogy, mint mondta, ,,Istent szeresse''), hanem az is, hogy teljes természetességgel magával egyenrangú társnak tekintette a legegyszerűbb gyermeket is. Ezt még mind elnézte volna, mint gyermekes jámborságot, azt azonban már nem tudta megbocsátani, hogy Erzsébet nem vette át az udvari élet előírt formáit: nem volt hajlandó megtanulni a nők számára akkor kötelező tipegő járást, s ráadásul minden körtáncnál jobban szerette a vad lovaglást. Ezzel egyébként az egész udvar megütközését is kiváltotta, s ha Lajos védelmébe nem veszi az áskálódásokkal szemben, és aránylag korai házassággal meg nem szilárdítja helyzetét a várban, Erzsébetet valószínűleg hamarosan hazaküldték volna Wartburgból Magyarországra.

Diavetítés indítása

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

Szupper Mária üzente 4 éve

Szent Erzsébet!
Te Krisztus szemével néztél,
Krisztus kezével adtál,
Krisztus szívével szerettél…
Segíts, hogy mi is
Krisztus szemével lássunk,
Krisztus kezével adjunk,
Az Ő szeretetével szeressünk.
Remélünk benned,
Bízunk benned,
Isten munkatársát látjuk benned,
Krisztus szemével néző,
Krisztus kezével adó,
Krisztus szívével szerető
Szent Erzsébet!

Ámen.

Válasz

schrancz Erika üzente 4 éve

Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe ~ november 19.
Erzsébet a felebaráti szeretet szentje. Tudta jól használni vagyonát, nem ijedt meg környezete rosszallásától. Arra biztat példája, hogy vegyük észre a rászorulót, és ne ijedjünk meg a környezetünkben felhangzó ellenvetéstől, hanem Isten erejével járjunk a Krisztusi úton.
Magyar királyunk, II. Endre és Merániai Gertrúd házasságából született 1207-ben. Már négy éves korában elkerült Wartburg várába. 1221-ben kötötték meg házasságát Lajos Thüringiai tartományi gróffal. Minden kötelességét pontosan teljesítette. Mint feleség forrón szerette férjét, mint buzgó keresztény az imádságban és az irgalmasság cselekedeteiben tűnt ki. Jótékonyságát Isten csodával is jutalmazta (rózsacsoda). Egy éhínség alkalmával kiosztotta a csűrökben található összes gabonát, és 64 ezer aranyat. Férje megértően támogatta, de korán, 1227-ben Otrantóban, a keresztesháború előkészületei közben meghalt.
Az irigy rokonság kiűzte Erzsébetet és gyermekeit Wartburg várából. Három évig tartott száműzetése. Magyarországi rokonait nem értesítette, csak Eckbert bambergi püspök könyörült meg rajta. 1228-ban felvette Szent Ferenc harmadik rendjének ruháját. Henrik, rokona, visszahívta és átadta Marburgot és környékét. Erzsébet kórházat alapított, a szegényeknek élt imádságban és a lélek vidámságában.
24 éves korában halt meg 1231. november 17-én.
Árpád-házi Szent Erzsébet jelképe a rózsa. A legismertebb hozzá fűződő legenda szerint, egy alkalommal ruhájában kenyeret vitt a szegényeknek; férje megállította, hogy megtudja, mit visz benne. Erre ő azt felelte, hogy rózsát, s amikor megmutatta kötényét, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai attribútumává.
Erzsébet szavai: 'Tegyétek boldoggá az embereket!'

Válasz

Új bejegyzés

Blog szerkesztése

Közösségben Mindenben