Merici Szent Angéla a Szentlélektől inspirálva 1535. november 25-én, Szent Katalin napján Bresciában megalapította a Szent Orsolya Társaságot, melynek tagjai a világban maradhattak, fogadalmat nem tettek, de Angéla Reguláját követve éltek. Ez a „Regola” természetesen az evangéliumi tanácsokra épült, tehát valójában tartalmazza a szerzetesi fogadalmakat, a szegénység, a tisztaság és az engedelmesség szerinti életet.

Angéla célja a radikális, szabad elhatározásból való Krisztus-követés. Eszményképei éppen ezért a vértanúk: ezért választotta a társaság védőszentjéül és névadójául Szent Orsolyát. Másik alapvető gondolata a jegyesség: „mekkora nagy méltóság az Isten Fiának jegyesévé válni” – írja.

Követői, az orsolyiták később vállalták a klauzúrás, hivatalos szerzetesi életformát a Tridentinum határozatainak megfelelően. 1612-ben pápai bullával megerősítve már Szent Orsolya Rend az egykori társaság neve, amely vállalta, hogy tanító renddé alakuljon. Ennek a reformáció idején nagy jelentősége volt kateketikai szempontból, valamint a nőnevelés szempontjából. Később, a fejlődés követelményeinek megfelelően sokféle képzési forma bontakozott ki, a szétszóratás előtt 12 iskolatípust számlálhattak Sopronban és Győrben.

1900-ban az autonóm házak vállalták az egyesülést és elfogadták az bizonyos, egységes kormányzást, így jött létre a Szent Orsolya Rend Római Uniója, melynek tagja a Magyar Tartomány is.

Magyarországon jelenleg 3 közösségük van az orsolyitáknak: Győrben, Sopronban és Egerben. A tartományi székhely Győrben van.

Apostoli műveik a következők: két leánykollégium főként középiskolások számára Győrben és Egerben, általános iskola Dombóváron művészeti és sport tagozattal, Szent Angéla Otthon – az idős nővérek és idős, civil személyek számára Győrött. Oktatási intézmények – óvoda, általános és középiskola – vannak még Győrben és Sopronban egyházmegyei, püspöki fenntartásban.

Nagyváradon az Ady Líceumot átadták az egyházmegyének, Böcskei László püspök gondjára bízva, ugyanígy a Kisvárdai Szent László Szakközépiskolát, Általános Iskolát és Óvodát Bosák Nándor püspöknek, illetve az egyházmegyének adták át, és Budapesten a Szent Angéla Gimnáziumot teljes mértékben a Ferences Rendtartományra bízták, átadva az ingatlant is.

Ennek oka az általános főnöknő határozata, mivel a jelzett helyeken nincs orsolyita közösség. Nagy jóakarat és az együttműködés szelleme tapasztalható a világi munkatársak részéről, velük együtt tudják vállalásaikat teljesíteni mind a pedagógiai, mind a szociális területen.

Jóllehet az orsolyita közösségek átlagéletkora magas, hittel és reménységgel tekintenek a jövőbe.

Egy posztuláns, Szabó Nóra, miután Szlovákiában is töltött egy évet, 2013. december 8-án beléphetett a nemzetközi noviciátusba, amely Rómában, a generális-házeban működik. Novíciaként Nóra felvette a Sára nevet. Védőszentje Boldog Salkaházi Sára mártír szerzetesnő, a Szociális Testvérek Társaságának szerzetesnője.

Megemlítendő, hogy a történelmi Magyarországon az első orsolyita alapítások éppen a Felvidéken történtek: 1676-ban Pozsonyban, majd Kassán és Nagyszombatban. Kassáról került egy szegény ministráns fiú jóval később Nagyváradra, ahol kanonok lett. Hálából ő hívta oda és telepítette le hajdani támogatóit, az orsolyita nővéreket.

A Rendi Káptalan 2013 őszén (szeptember-októberben) ült össze Rómában. A csodálatos halfogás (Lk 5, 1-11) gondolata állt az ülés középpontjában, különösképpen Jézus felszólítása: „Evezz a mélyre”!

Az orsolyiták számára ez a lelki megújulást jelenti, ezen munkálkodnak Merici Szent Angéla karizmája szellemében. Ez a karizma az istenszeretetből fakadó emberszeretetre késztet, amely megvalósulhat mind a pedagógiában, mind pedig szociális téren.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír