A másik emberhez való közelség túllép minden nemzetiségen, társadalmi osztályon és valláson – mondta Ferenc pápa november 19-én, amikor az Egészségügyi Dolgozók Pápai Tanácsa 30. nemzetközi konferenciájának 550 résztvevőjét fogadta a Vatikánban.

A tanácskozás témája a salus (egészség), illetve az ember és a föld szolgálatában álló befogadás kultúrája volt. Ferenc pápa elítélte a társadalmat, amely kiselejtezi a nem hatékony embereket, és a „vágyak orvosságát” is, amely mindenáron a tökéletességet keresi.

A Szentatya emlékeztetett Szent II. János Pál Evangelium vitae kezdetű enciklikájának húsz évvel ezelőtti közzétételére és az ebben megfogalmazott úgynevezett „salus kultúrája” előmozdítására. Ez az élet tiszteletben tartását jelenti, amely egyébként hiányt szenved a befogadásban, az együttérzésben, a megértésben és a megbocsátásban, és amely a testben és lélekben szenvedőkről való gondoskodásban valósul meg.

A szentév közeledtével a pápa mindenkit arra hívott, hogy váljon az irgalmasság közvetítőjévé és tanúságtevőjévé. A nemzetközi konferencia résztvevőinek kijelölte a betegek, az elítéltek, az ördögtől megszállottak, a kirekesztettek, a szegények és az idegenek iránti közelség modelljét.

Ma a kiselejtezés kultúrájában elutasítják ezeket a személyeket, nem foglalkoznak velük. Nem számítanak! Mit jelent tehát ez? – tette fel a kérdést a Szentatya. – Azt, hogy a kiselejtezés kultúrája nem Jézustól való! Nem keresztény! A másik emberhez való komoly és nem színlelt közelség, az, hogy hozzám tartozónak érzem és az ellenséget is testvérként hozzám tartozónak tekintem, túllép minden nemzetiség, társadalmi osztály és vallás korlátján, ahogy az irgalmas szamaritánus evangéliumi példája tanítja.

Az emberi közelség túllép a gazdag és a szegény országokban uralkodó kiselejtezés kultúráján, amely a társadalmi és gazdasági hasznosság kritériumai szerint értékeli az embert – mutatott rá Ferenc pápa. – A kiselejtezés mentalitása kapcsolódik az úgynevezett „vágyak orvosságához”. A gazdag országokban egyre elterjedtebb az a szokás, hogy mindenáron keresik a fizikai tökéletességet, az örök ifjúság illúziójában. Olyan szokás ez, amely a nem hatékony, a terhet jelentő és zavaró vagy az egyszerűen csúnya emberek kiselejtezésére és kirekesztésére ösztönöz.

Valaki mellé, közelébe állni annyit jelent, hogy vállaljuk a felelősséget a teremtett világ, közös otthonunk iránt is, és az emberi méltóságért felhangzó kiáltás szócsövévé válunk, amely elsősorban a legszegényebbektől és a kirekesztettektől érkezik. A környezeti tényezők és az egészség szorosan összefüggnek, ha a ritka betegségekre is gondolunk – mondta a pápa, és arra buzdította a konferencia résztvevőit, hogy mindig tartsák szem előtt munkájuk során azoknak a népeknek a valóságát, amelyek leginkább szenvednek a környezeti pusztulás okozta károk miatt, hiszen ezek gyakran súlyosan és állandó jelleggel hatnak az egészségre.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír