A hit valós ismeretet jelent Istenről, olyan tudást, amely ízt ad az életnek és boldogságot a létezésnek. A hitet a másokért való önfeláldozásban, felajánlásban lehet kifejezni; Isten szeretete pedig felnyitja a szemet, és segít megismerni az igaz valóságot. Isten ismerete tehát a hit megtapasztalása, amelyhez intellektuális és morális utat kell követni – tanított a Szentatya.

Az Istenbe vetett hit ésszerűségét illetően Benedek pápa kifejtette: a katolikus hit szerint Isten nem egy abszurd dolog, hanem misztérium. A misztérium pedig nem irracionális, hanem az értelem, a jelentés és az igazság gazdagsága. Isten közel jött az emberhez, és felajánlotta neki a megismerést teremtményi értelme korlátainak megfelelően; és ezzel egyidőben kegyelmével megvilágította az értelmet, új és végtelen horizontokat nyitva meg előtte. A hit tehát ösztönzést jelent a folyamatos igazságkeresésre – magyarázta a Szentatya.

Egyes modern gondolkodók szerint az emberi értelem bizonyos szempontból nem képes teljességében befogadni a hit dogmáit. Ez  azonban nem igaz – állapította meg XVI. Benedek. A katolikus hagyomány nagy mesterei bizonyítják ennek ellenkezőjét: például Szent Ágoston, aki megtérése előtt nagy odaadással kereste az igazságot az akkori filozófiai megfontolások segítésével, de mégis elégedetlen maradt. Fáradalmas törekvései Ágoston számára egyfajta pedagógiát jelentettek a Krisztus Igazságával való találkozásra. Az értelem és a hit nem idegenek egymás számára, hanem mindkettő feltétele a misztérium megértésének, felfogásának.

A katolikus hit ésszerű, és bizalommal van az emberi értelem iránt – fejtette ki a pápa. Az I. Vatikáni Zsinat Dei Filius kezdetű konstitúciója leszögezi, hogy az értelem képes megbizonyosodni Isten létezéséről az alkotás útján keresztül, azonban csakis a hit számára válik lehetővé a könnyed, hibák nélküli, biztos megismerés.

A megérteni és hinni fogalmak közötti termékeny kapcsolaton alapul a tudomány és a hit közötti kötelék is. A tudományos kutatás mindig új ismereteket tár elénk az emberről és a kozmoszról szóló igazságokról. Az emberiség valódi java, amelyhez a hiten keresztül jutunk el, utat nyit a felfedezések helyes iránya felé. Azokat a kutatásokat kell támogatni, amelyek az élet szolgálatában állnak, például a betegségeket vagy a földünket és az univerzumot érintő felfedezéseket annak tudatában, hogy az ember a teremtés csúcsa, ezért a teremtett világot védelmeznie kell és lakhatóvá kell tennie azt. A tudomány tehát a hit szövetségese Isten tervének megismerése során a világegyetemben. A hit lehetővé teszi, hogy a tudományos fejlődés az ember java és az igazság érdekében valósuljon meg hűséggel Isten tervéhez – hangzott el XVI. Benedek katekézisében.

A kihallgatás végén a Szentatya felhívást intézett a világhoz a Gázai övezetért: „nagy aggodalommal követem az izraeliek és palesztinok közötti erőszak súlyosbodását a Gázai övezetben. Az áldozatokért szóló ima jegyében és a szenvedőkért kötelességemnek érzem, hogy ismét hangsúlyozzam: a gyűlölet és az erőszak nem jelent megoldást a problémákra. Bátorítom azokat a kezdeményezéseket és erőfeszítéseket, amelyek a fegyverszünetet és a tárgyalások megkezdését támogatják. Arra buzdítom a hatóságokat mindkét fél részéről, hogy a béke jegyében hozzák meg bátran döntéseiket, és vessenek véget egy olyan konfliktusnak, amely negatívan hat az egész Közel-Keletre. A térséget túl sok harc sújtotta, békére és kiengesztelődésre van szüksége.”

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír