A gyónási titok vértanúja: Nepomuki Szent János

Nepomuki Szent János (csehül Svatý Jan Nepomucký) 1340 és 1350 között született a kicsiny Pomuk (ma Nepomuk) helységben, Dél-Csehországban; német-cseh származású, szegény szülők gyermekeként. 1369-ben császári jegyző lett a prágai érseki kancellárián. 1380-ban szentelték pappá. Jogot tanult Prágában, majd a páduai egyetemen. Itt lett 1387-ben az egyházjog doktora.

Jogi tanulmányainak befejezése után gyorsan haladt fölfelé az egyházi hierarchiában. 1389-ben Johann von Jenstein prágai érsek kinevezte általános helynökévé. Mint egyházi méltóságot és jelentős szónokot egész Prága ismerte és szerette Jánost.

IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. A király kezdetben igazságos és jóakaratú uralkodó volt, de egy sikertelen mérgezési kísérlet után bizalmatlanná vált. Meg akarta tudni, miket szokott gyónni a felesége; mivel azonban János nem volt hajlandó megmondani, megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta. Egy csodás fényjelenség jelezte a királynénak, hol keressék a holttestet – szerepel legendájában. Egy másik forrás szerint a Moldva olyannyira leapadt, hogy megtalálhassák. János holttestét az érsek a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyeztette örök nyugalomra.

Vértanúságának híre hamar elterjedt. Szenttéavatási eljárását már a XVI. században elindították, de csak 1729-ben fejezték be. Nem sokkal szenttéavatása után megtalálták a vatikáni levéltárban Jentzenstein János egy iratát, aki 1381 és 1396 között ült Prága érseki trónján. Panaszirat volt Vencel király ellen: felsorolja részben az Egyház jogait, részben az érsek birtokát és személyét illető túlkapásait; felrója, hogy 1393-ban megkínoztatta és a Moldvába fojtatta általános helynökét, Nepomuki Jánost.

Jánost 1721-ben avatták boldoggá, 1729-ben emelték a szentek sorába. Életrajzát a jezsuita Bohuslav Balbin adta ki 1725-ben.

Közép-Európában sok hídon látható az a többnyire barokk kiképzésű szobor, amely egy papot ábrázol, mutatóujját ajkára téve. Nepomuki János szobra áll a prágai Károly-hídon és sok egyéb helyen. A hidak szentje s a gyónási titok vértanúja Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok, továbbá Csehország védőszentje; egyes helyeken a fuldoklók, bányászok patrónusa. Az idők folyamán több, sóbányászattal kapcsolatos településen templomokat, kápolnákat szenteltek, szobrokat emeltek tiszteletére.

Magyar Kurír