A Cursillo mozgalom

Nehéz leírni a cursillót, mert az egy élményt jelent, az a személy tudja, aki maga is részt vett benne és nap mint nap megéli. De azért bizonyos dolgokat el lehet mondani róla abban a reményben, hogy az olvasónak segítségére legyen a cursillóval kapcsolatban.

A cursillo az egyház egyik mozgalma, amit VI. Pál és II. János Pál pápák a Szentlélek eszközének tekintettek, és a helyi megyéspüspökök jóváhagyásával és irányítása alatt tevékenykedik. Ezért mondotta VI. Pál pápa 1963 decemberében, áldását adva a cursillóra és Szent Pál apostolt jelölve ki védőszentjéül: „A cursillo az a keresztény tanítási módszer, amely már sokfelé elterjedt az egyházban, és eddig is bőséges gyümölcsöt termett: megújította a keresztény családi életet, hozzájárult az egyházközségek lelki megújulásához, elősegítette az egyéni és a közéletben, hogy ki-ki megvalósítsa azt, amire elkötelezte magát.”

A cursillo nem annyira szervezetet jelent, hanem életet, emberi kapcsolatokat Isten országa eljövetelének szolgálatában, ezért jobban ráillik a „mozgalom” szó. Alapvetően egy Krisztus-élményből táplálkozik, a Jézus Krisztussal való személyes találkozásból, amelyet a résztvevők közösségben élnek meg a bevezető háromnapos cursillo során. Innen forrásozik a cursillista tevékenysége, mindig kész arra, hogy Krisztussal együtt szeretetet, örömet és lelkesedést vigyen környezetébe és azt krisztusibbá tegye, ott építse Isten országát. A cursillista tudja, hogy nem vagyunk elszigetelt személyek, együtt alkotjuk Krisztus egyházát, ahol mindenkire hárul valami feladat. A cursillo mozgalom nem új lelkiséget ajánl, hanem egyszerűen új módszert, amelyben a keresztény lélek ki tud bontakozni.

A bevezető háromnapos cursillo a keresztény élet rövid foglalatát jelenti, az alapvető keresztény igazságok élményszerű ismeretét adja, benne a lelkek megnyílnak, önmagukra találnak, és átadják magukat a Szentlélek irányításának. Felébreszti a résztvevőkben a vágyat, hogy az egyház építő tagjai legyenek.

Mi történik ezen a háromnapos cursillo hétvégen? A résztvevők együtt élnek, dolgoznak, előadásokat hallgatnak, amelyeket a régi cursillisták, az ún. munkatársak és a két lelkivezető pap tartanak. Ezt követően kisebb csoportokban megbeszélik az előadások témáit. Egyénileg és közösen is imádkoznak, részt vesznek a szentmisén és alkalmuk van a lelkivezetőkkel elbeszélgetni és szentgyónásukat elvégezni. A hétvéget egy régi cursillista, a rektor vezeti. A munkatársak több hónappal a hétvég előtt közös és egyéni munkával, imádsággal készülnek a háromnapos cursillóra. Az előkészület alapos munkát igényel, mert a hétvég rövid és az anyag bőséges.

A cursillo mozgalomban nők és férfiak együtt tevékenykednek, de a háromnapos cursillo hétvéget külön- külön végzik. Ez a cursillo hétvége különbözik a lelkigyakorlatok magányától. Vidám légkör jellemzi a három napot, amely alatt Krisztus tanítását közösen megbeszélik mindennapi életükre vonatkozóan. Az is áll, hogy a cursillo jó előkészület a későbbi egyéni lelkigyakorlatra.

A háromnapos cursillót megelőzi az ún. előcursillo, ahol baráti beszélgetésekben előkészítik és meghívják a jelölteket, olyan személyeket, akiknek megvan a képességük, hogy hatni tudjanak környezetükre.

A háromnapos cursillót követő idő az ún. „negyedik nap”, amelyben igyekszenek megélni a cursillóban kapottakat. A keresztény ideál és a környezetátalakító tevékenység megvalósításában döntő fontossággal bír a kitartás. Ezt segíti elő a kisebb közösségben való részvétel, rendszeres találkozások, baráti közösségek, amelyben a tagok segítik és megerősítik egymást. Ezek a kiscsoportok is rendeznek csoporttalálkozókat bizonyos alkalmakkor, amit spanyol szóval „ultreyának” neveznek. Ilyenkor a tagok jobban átérzik, hogy egy nagyobb csoporthoz, Krisztus egyházához tartoznak.

Az egyházmegyében a cursillo mozgalom egyházi felelősét a megyéspüspök nevezi ki. Az egri egyházmegyében Baranyák Béla plébános látja el ezt a feladatot. Az egyházmegye cursillo mozgalmát a titkárság vagy más néven a „grémium” nevű vezető csoport irányítja.

Gaál Jenő verbita atya Paraguayban volt hithirdető, ismerte a cursillo mozgalom irodalmát és Paraguayban sok háromnapos cursillo hétvéget szervezett. Mikor visszatért Magyarországra, ő indította el a kőszegi cursillo mozgalmat, ami az egész Dunántúlra kiterjedt. A cursillo mozgalom ma már az egész világot behálózza, el lehet mondani, hogy több mint 40 millió személy elvégezte a cursillo hétvéget.

A cursillo hétvégeken igen fontos, hogy a különböző gondolkodású embereket össze tudjuk hozni Jézus Krisztus körül, baráti közösségben. Igyekszünk elkerülni azt, ami megoszt és elválaszt egymástól. Ezt elősegítik a háromnapos cursillóban meglévő baráti beszélgetések az előadások után az asztal körül, vagy az ebédlőben vagy a szabadidőben.

A cursillo mozgalom válaszol a mai ember problémáira. Amíg a falun ismerték és szerették egymást az emberek, az iparosodás és a városiasodás óta és a politikai szembenállás miatt is egyre inkább eltávolodtak, elidegenedtek egymástól. Ehhez az elidegenedéshez a fogyasztói társadalom és a politikai szembenállás is hozzájárult, mert az a céljuk, hogy felülről vezényeljék az embereket. A hírközlő eszközökkel és propagandával igyekszenek elérni, hogy ne gondolkozzanak, és azt tegyék, amit mondanak nekik. A Krisztus-hívők közösségei, köztük a cursillo mozgalom is pont az ellenkezőjére összpontosítanak, a szabad és gondolkodó emberi személyt akarják kifejleszteni, akik a kölcsönös szeretetben megtalálják boldogságukat. Jézus erre tanított. A cursillo ezt az istenadta emberi méltóságot akarja elérni sajátos módszerével és stratégiáiával.

A módszer a háromnapos cursillo hétvége, amiben követik II. János Pál pápa útmutatását: „Teljes hűségben tenni Isten akaratát, ás erre egyre jobban alkalmassá válni, ez a feladat.”

Az első napon a keresztény ideálon van a hangsúly, a második napon elmondjuk, hogy mit kell tenni, hogy az új ideál az életben megvalósuljon. A harmadik napon arról van szó, hogy a részvevők hogyan fogják ideáljuk élésével (Krisztussal való élet és a kegyelmi élet gyakorlásával) a világot jobbá tenni.

A stratégia: a „negyedik napon” a cursillisták kiscsoportokat alkotnak, hogy visszatérve környezetükbe, keresztény módon hatással legyenek másokra. Ugyanis a hazatérő cursillista élménye hamarosan elhalványul, ha ezt tovább nem táplálja. Erre három támaszt kap a hétvégen:

- Kis útmutató imakönyvet a hit- élet elmélyítéséhez,

- az apostoli munkához kiscsoportot, kis közösségbe való tartozást, ami segíti a megkezdett úton, végül

- a kiscsoportok nagyobb találkozóját, az ultreyát, amely ébren tartja a megtérés folyamatát és fejleszti az egyház- tudatot.

A kiscsoport baráti környezete képes ellensúlyozni az Istentől eltávolodott világ befolyását. A stratégiához tartozik a környezet megismerése ás azon személyek felkutatása és meghívása az Istennel való bensőbb kapcsolatra és apostoli hivatásuk elfogadtatására, hogy Isten országának apostolai legyenek. Őket hívják meg a háromnapos cursillo hétvégre. A cursillo mozgalom célja a környezet ás a társadalom krisztusibbá tétele.