Szathmáry Csaba, Kölnben élő gyógyszerész-kutató orvos, agykutató, aki az utóbbi években a pszichológia, teológia határterületein fejti ki munkásságát, volt a vendég a KÉSZ veszprémi szervezetében november 15-én, s a csodákról, a tudomány és a hit összefüggéseiről tartott vetítettképes előadást.

„A hitet megtalálni több, mint a látást visszanyerni” – idézte bevezetőben annak a Lourdesban található hálaszobornak a feliratát Udvarhelyi Olivér, a veszprémi szervezet elnöke, amely készíttetőjétől, egy vak orvostól származik, aki a kegyhelyre egykor a gyógyulás reményében érkezett. Az orvos ugyan nem nyerte vissza látását Lourdesban, de Isten megszólította, és a hit kegyelmi ajándékával térhetett haza. Ez a történet is rávilágít a hit szerepére a csodában: hogy a hit gyógyítóképes, hogy a testi gyógyulást legtöbbször megelőzi lélekben-hitben való gyógyulásunk, megerősödésünk. Az evangéliumokban is számtalan helyen olvassuk Jézus szavát: „Menj, hited meggyógyított téged…”

Napjainkig sokan próbálták megfogalmazni, mit nevezünk csodának, s kutatták, hogy előfordulnak-e manapság is csodák – mondta az előadó. Természetesen abszolút definíció nem létezik, nem létezhet, legfeljebb több megközelítésből vizsgálhatjuk a kérdést, jellemezhetjük azt – mutatott rá. Erre vonatkozóan tudósokat idézett: Chesterton szerint az a leghihetetlenebb a csodákban az, hogy megtörténnek. Aquinói Szent Tamás írja: a csodák isteni eredetre utaló, a szokott természet rendjét meghaladó események, igazolják Isten és a természetfölötti rend létét. Hans Küng német teológus véleménye, hogy a csodák nem tudományos közlések, hanem Isten hatalmának és törődésének megnyilvánulásai. X. Pius egyik enciklikájában pedig azt mondja: a csodák Isten jelenlétének legbiztosabb jelei, amelyeknek megértése tökéletesen alkalmas valamennyi kor számára. Boldog II. János Pál hangsúlyozta: a világmindenség rendje nemcsak arra korlátozódik, amit érzékszerveinkkel érzékelünk, eszünkkel belátunk, hanem a csodákra is, melyek jelek, s alá vannak rendelve a magasságbeli Istennek, aki a természet rendje felett áll.

A csodák tehát jelek, másképpen isteni üzenetek. Korunkban is megnyilvánulnak, csodálatos imameghallgatások, gyógyulások formájában – mutatott rá az előadó. Majd részletesen szólt többek között a Lourdes-i csodás gyógyulásokról, a szentté- és boldoggáavatás csodáiról, az életünkbe való isteni beavatkozás élményeiről, az Újszövetség csodáiról, s hogy mit mondanak mindezekről a világi tudomány képviselői és a teológusok.

Többen úgy gondolják ma már, hogy a tudomány annyi mindent feltárt a valóságból, az orvostudomány annyi mindent tud gyógyítani, hogy nincs is szükség csodákra, hiszen a csodás magyarázatokra rácáfolnak a tudományosan igazolható tények. A tudomány azonban a valóságnak kis töredékét veszi csak nagyítója alá. A csodák bár fizikailag láthatók, mégis a szellem birodalmához tartoznak – mondta Szathmáry Csaba.

Kiemelte: Mindenkinek az életében előfordult már, hogy éppen akkor érkezett meg egy segítség, egy megoldás, amikor nagyon nagy szüksége volt rá. Ez véletlen, szerencse volt? – vetődik fel a hitetlen emberben. A hívő ember viszont ilyenkor meggyőződéssel Isten tetteiről beszél. A csodákban Isten közvetlen üzeneteit küldi hozzánk. Ezen isteni üzenetek érkeznek imameghallgatások idején is, s az életünk sorsfordulataiban is megannyiszor. Az imameghallgatások tények, ezeket nem lehet elhallgatni, a vallásos ember részére tulajdonképpen ezek is isteni üzenetek.

Az előadás utáni beszélgetésben felmerült, hogy azokról a csodákról, melyek velünk vagy környezetünkben történtek, történnek, papoknak, világi híveknek egyaránt kötelessége, felelőssége is volna beszélni, tovább adni. Hiszen az „üzenetátadásban” a tanúságtételnek evangelizációs szerepe van, s különösen most a hit évére is szóló bíztatás ez.

Toldi Éva/Magyar Kurír