A KÉSZ Körmendi Csoportja és a „Szegények Orvosa Körmendért Alapítvány” szervezésében 2013. március 12-én megemlékezést tartottak a boldoggá avatás 10. évfordulójára emlékezve Körmenden, a Polgármesteri Hivatal nagytermében. Az alaphangot Székely László költeménye – „Körmend legendás Hercege” – adta meg, amelyet közösen énekeltek a jelenlévők. Bebes István polgármester ezután örömmel idézte fel a 10 évvel ezelőtti eseményeket, amelyek Körmenden és Rómában történtek azokban a napokban és amelyek felejthetetlenek maradnak a körmendiek számára. Őrizni akarjuk a Szegények Orvosa örökségét.

A köszöntő után Vanyó Tihamér bencés „A hitvalló herceghez” című verse hangzott el Horváth Viktória előadásában. Ezután dr. Gyürki László pápai prelátus, a boldoggá avatási eljárás egyházmegyei szakaszának ügyvédje tartotta meg előadását „Batthyány László életszentségének fejlődése” címmel. Felidézte a herceg nehéz gyermekkorát. Édesapja hűtlenül elhagyta családját, majd röviddel ezután az édesanya is meghalt 39 éves korában. A buzgó édesanya példája, valamint P. Kőnig és P. Weiser jezsuita atyák voltak igazi támaszai a fiatal Batthyánynak. Életútja csak akkor rendeződött, amikor az orvosi egyetemre beiratkozott. Édesapjának rákbetegségében már tudott segíteni és megbocsátott neki. Ezzel helyreállt az apaképe.

Leánytestvérei kövzetítésével házasságot kötött Mária Terézia Coreth-tel. Házasságkötésük előtt mindketten életgyónást végeztek. László számára ez volt a szenteknél ismert első megtérés. Házasságukat szentségnek tartották, elfogadták a gyermekáldást. Egyre inkább elmélyült egymás iránti szeretetük és Istennel való kapcsolatuk. 1907 nagyböjtjén háromnapos magányt tartottak, és életgyónást végeztek. Ez volt László második megtérése. Ekkor kötelezte el magát végleg a szeretetszolgálatra, a szegények orvosa lett. Úgy érezte, hogy ezt a karizmát kapta Istentől. A világháború idején a környező falvakban is példásan látta el az orvosi szolgálatot. A betegben Krisztust látta és szolgálta. Nemcsak a testét, hanem a lelkét is meg akarta gyógyítani. Kis katekizmust írt, amit betegeinek ajándékozott.

Hősiesen viselte az élet keresztjeit, megpróbáltatásait. Elsőszülött fia, Ödön 21 éves korában meghalt. Trianon után vagyonának nagy részét elveszítette. A gondviselő Istenre bízta magát és családját. Legnehezebb keresztútja még hátra volt: 14 hónapig tartó rákbetegségét példás türelemmel, Istenben bízó lelkülettel viselte. Betegsége alatt mintegy ezer görcsöt állt ki.

1931. január 22-én fejeződött be földi élete, helyesebben beteljesedett. Életszentségét megérezték a hívek. A temetést végző Mikes püspök mondta: nem érte, hanem hozzá kell imádkozni, mert szent élete által nyitva találta a mennyország ajtaját. Ezt mondta ki 2003. március 23-án Boldog II. János Pál pápa. Várjuk az újabb csodát, amely szentté avatásához szükséges.

Az előadás után Császár István általános helynök – a boldoggá avatás idején körmendi káplán – ismertette a „Körmend ünnepe” című erre az alkalomra megjelent könyvet, amely a boldoggá avatás előkészületeiről, körmendi eseményeiről és magáról a boldoggá avatásról szól. A Rómába induló zarándokcsoportok – mintegy 30 busz, több püspök és pap – állt meg Körmenden, és szentmisét mutattak be abban a templomban, amelyben Batthyány Boldog László vett részt rendszeresen a szentmiséken. A hívek nagy szeretettel fogadták a zarándokokat.

A könyvismertetés után képekkel elevenítette fel a mondottakat. Az ünnepség befejezéseként elhangzott Batthyány László 21 éves korában meghalt fiának, Ödönnek „Ave Maria”-ja Porpácziné Tóth Cecília és Sabáli László előadásában.

A bejáratnál Batthyány Lászlóval kapcsolatot könyvekhez juthattak a jelenlévők, valamint emlékképet kaptak a Boldogról.