Liturgia



Jótékonykodók miséje, 329.

Az utolsó ítéletkor biztosan felhangzik feléje a krisztusi szó, amit a szentmise Kezdőénekében olvasunk:
Jöjjetek, Atyám áldottai! - mondja az Úr.
Szükséget szenvedtem, és gondot viseltetek rám.
Bizony mondom nektek,
amit legkisebb testvéreim közül egynek tettetek, nekem tettétek.
OLVASMÁNY Péld 31,10-13.19-20.30-31
Az Ószövetségben már világosan meglátták, hogy az ember értékét nem a külső szépség, nem a származás adta méltóság, hanem a cselekedetek harmóniája, a hűség és a szorgalom adja; és az igazi istenfélelem a maradandó.
Vagy

SZENTLECKE 1Jn 3,14-18
Az elmulasztott szeretet-cselekedetek eltávolítanak Istentől. A szeretet megtagadása felér a gyilkossággal. Aki szereti Istent, annak szeretnie kell a felebarátját is. Szent Erzsébet élete hősies példa erre.

EVANGÉLIUM Lk 6,27-38
Erőszakkal telített világunkban meghökkentően hangzik Jézus tanítása az önzetlenségről, az önmagát kifosztó jótékonyságról, és az ellenség szeretetéről. Sokszor teljesíthetetlennek látszik ez a parancs. Pedig csak a bátorság hiányzik Jézus követéséhez.





Erzsébet a felebaráti szeretet szentje. Tudta jól használni vagyonát, nem ijedt meg környezete rosszallásától. Arra bíztat példája, hogy vegyük észre a rászorulót, és ne ijedjünk meg a környezetünkben felhangzó ellenvetéstől, hanem Isten erejével járjunk a Krisztusi úton.
Példája: Jóban rosszban légy szentéletű.



Életútjáról bővebben a Szentek élete című kötetben: http://www.katolikus.hu/szentek/1119.html

Válasz

Csodálatosan boldog évek következtek, mintaszerű harmóniában éltek. Lajos teljesen partner volt Erzsébet vallásosságában, kölcsönösen segítették egymás életszentségét. Erzsébet igen sokat imádkozott, böjtölt, sőt vezekelt. A házassága lehetővé tette, hogy most már teljes energiával segíthesse a szegényeket, betegeket, nyomorékokat. Menhelyet állított fel, maga is ápolta a nyomorultakat, elesetteket.

1227-ben férje egy keresztes hadjáratra indult, de útközben járványban hirtelen meghalt. Erzsébet a fájdalomtól csaknem eszét vesztette. A gyász fájdalmát a sógorainak üldözése még fokozta, de most már ő sem bírta elviselni ezt a számára oly idegen világot. Az élettörténetét ettől kezdve a legendák fátylán keresztül ismerjük. Tudni kell azonban, hogy életét Erzsébet ettől kezdve tudatosan is alakította. Törekedett a mindent meghaladó önfeláldozás és szolgálat megvalósítására. Ez a helyzete ellentétes a kitaszított özvegynek a mártírsorsával. Pedig az igazság ez. IX. Gergely pápa személyesen rendelte Erzsébet gondoskodójává azt a Marburgi Konrád mestert, aki már Lajos életében is lelki vezetője volt Erzsébetnek.

Konrád mester segítette Erzsébetet az életszentségi hajlamának kibontakozásában. Kérlelhetetlenül szigorú volt. Kegyetlenül büntetett, a természeti hajlandóságokat igyekezett elfojtani. Erzsébet jó tanítvány volt, semmi sem zavarta meg vídámságát. Lelki szárnyalását viszont csak nehezen lehetett féken tartani.

Három piciny gyermekével megpróbált Eisenachba menekülni, de ott nem fogadták be őket. Egy ólban kellett nyomorognia, gyermekeit is elvették tőle, dolgoznia kellett. Mindez a szenvedés azonban csak közelebb vitte őt Isten szeretetéhez.

Férje barátainak a nyomására visszafogadták később Wartburgba. Ő azonban nem érezte ott jól magát, 1228-ban elvonult Marburgba, és ott ferences harmadrendi lett. Sokat imádkozott, alamizsnálkodott, böjtölt. Élete utolsó napjait gyermeki derü sugározta be. Mindenét elajándékozta és társnőit vígasztalta.

1231. november 17-én súlyos betegség után, és boldog belenyugvással halt meg. Halála után négy évvel, 1235. május 26-án IX. Gergely pápa már szentté avatta, édesapja még megélte lánya szentté avatását.

Válasz