Egy enyhe téli napon rőzsegyűjtés közben ragyogó fénnyel körülvett lányalakot látott meg a Gave folyócska partján levő sziklabarlangnál. Ijedtében Rózsafüzérét kapta elő, a kisértés gondolatát keresztvetéssel akarta elhessegetni. A jelenség is keresztet vetett a rózsafüzérével, Bernadettel együtt némán imádkozta a szentolvasót. A kis Bernadettel rőzsét gyűjtő társnői semmit sem láttak a jelenésből.


1858. február 11. és július 16. között Lourdes-ban 18-szor megjelent a Szűzanya a gyermeknek itt a Massabielle barlangnál. A Szűz kérte, hogy az emberek engeszteljenek, tartsanak bűnbánatot és építsenek kápolnát a jelenések helye, a massabielle-i barlang fölé. Később a nevét is elárulta az ismeretlen "Hölgy": "Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás".
A jelenéseknek gyorsan terjedt a híre. Egyházi és világi hatóságok is vizsgálták a jelenések hitelességét, Bernadett sok lelki megpróbáltatása után végül is megállapították a látomások valódiságát. Csodás, megmagyarázhatatlan gyógyulások is történtek a barlangnál fakadt forrásnál. A látomás helyéhez ma is milliók zarándokolnak.

Bernadett 1844 január 4-én született Lourdes-ban, szegény munkáscsaládból. Már gyermekkorában sokat kellett dolgoznia. 14 éves volt, amikor tizennyolcszor megjelent neki a Szűzanya. Mária azt mondta neki, hogy nem ebben az életben, hanem a túlvilágon teszi boldoggá.

A jelenések miatt sokat zaklatták még az egyháziak is addig, amíg a jelenéseket hivatalosan el nem ismerték. Jelen volt még, amikor Lourdes-ban megépült az altemplom. Azután 1866 júliusában bevonult a Caritas és Iskolanővérek Nevers-i kolostorába. Meg-nem-értés, betegség és szenvedés volt itt is a sorsa. Fogadalmát is csak akkor tehette le, amikor betegsége életveszélyesre fordult.

Mindössze 35 évet élt. 1879 április 16-án halt meg a Nevers-i kolostorban. Holttestét épségben találták meg, amikor 30 év múlva felnyitották a sírját. Így látható teste most is a templom oldalkápolnájában. 1925-ben boldoggá, 1933-ban szentté avatták.