Mariazell magyar emlékei

A Mariazellbe érkező zarándokok lépten-nyomon magyar vonatkozású emlékekre bukkannak a kegyhelyen. Az 1157-ből származó kegyszobrot egyszerre vallják a magukénak magyarok (Magna Mater Hungarorum), osztrákok (Magna Mater Austiriae) és a szláv népek is (Mater gentium Slavorum).

A XII. század derekán egy bencés szerzetes érkezett a Sankt Lambrecht apátságból, hogy remeteként éljen ezen a helyen. A magafaragta Madonna szobornak kis kápolnát épített az időjárás viszontagságai ellen. Innen ered a helység elnevezése: Cella Mariae. Az imameghallgatások híre akkor terjedt el szélesebb körben, amikor Henrik morva őrgróf és felesége a Celli Szűz közbenjárására felépült gyógyíthatatlan betegségéből.

A XIV. században Nagy Lajos magyar király a törökön aratott győzelme után fogadalmi ajándékképpen egy gazdagon díszített Mária-képet ajándékozott a templomnak, s ő az építtetője a mai bazilika főhajójának, és 90 m magas gótikus tornyának is.

A magyar zarándokok Bécsújhely felől az Ungarnstraßen érkeznek a bazilika keleti kapujához, ahol Szent László király és Szent Imre herceg szobra fogadja őket.

A templom főkapujában áll Nagy Lajos király ércszobra 1757-ből. Őt idézi a gótikus kapuzat domborműve, mely Lajos király álmát, csatáját a törökkel, és fogadalmának teljesítését ábrázolja.

A bazilikába lépve a kegyoltár vonzza a látogató tekintetét. A kegyszobor ruháját és koronáját rendszeresen váltják, de általában Rudnay Sándor hercegprímás ajándékát viseli 1821-ből. A Szent Korona motívuma ismerhető fel a szentélyrácson, a gótikus ív záróköve pedig Nagy Lajos magyar királyt és hitvesét ábrázolja.

A XVII. századi barokk oldalkápolnák néhány kivétellel szintén nagylelkű magyar zarándokokról tanúskodnak.

Az északi oldal második kápolnáját Draskovich Miklós, Moson megye főispánja és felesége, Nádasdy Krisztina építtette 1670-ben Szent Imre és Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.

Az oltárkép fölött Szent István szobra áll, pajzsán a magyar címerrel.

A mennyezet freskói Szent Imre kormányzója „oly bensőségesen ragaszkodik e szentélyhez, hogy haló poraiban sem akar megválni tőle”.

Az Alexandriai Szent Katalin kápolna adományozója herceg Esterházy Pál nádor. Az Árpád-házi Szent Erzsébetet magyar címeres ékszerekkel ábrázoló festményt az esztergomi káptalan adományozta a kegyhely alapításának 700. évfordulójára, amikor Scitovszky János hercegprímás 30 ezer magyar élén zarándokolt Mariazellbe.