IMÁDSÁG SZENT ANNÁHOZ AZ ANYÁKÉRT

Szent Anna asszony, akinek hosszú várakozását és esdeklő kéréseit Isten a legdrágább leánnyal, a Boldogságos Szűz Máriával áldotta meg, bizalommal kérünk, könyörögj azokért az anyákért, akiknek szívében elhomályosult a szeretet Isten drága ajándéka, a gyermek iránt!

Esdj kinekik világosságot és belátást, hogy hűségesen teljesítsék a házasság fő hivatását, s maguknak szerető gyermekeket, az Egyháznak pedig buzgó tagokat nevelhessenek. Ne engedd, hogy az ártatlan kisdedek keresztség nélkül hunyjanak el, és a legdrágább bölcső, az anyatest legyen a sírjuk!

Szent Anna, állj, kérünk, minden gyermeket foganó anya mellé, és légy oltalmuk mindvégig! Ámen.

100_4974.JPG

Válasz

Anyák napján a virágot én a temetőbe viszem,
ezért hallod sokszor, hogy sír, zokog a szívem.
Nem adhatom a virágot jó anyám kezébe ,
csak ideteszem a hideg sírkőre.
Drága édesanyám nézz onnan föntről rám,
szánd meg gyermeked aki itt maradt árván.
Kérd meg a jó Istent, legyen gondja rám,
mert nekem itt lent nincs édesanyám!

Válasz

Anyák napján a sírodnál...

Május első vasárnapján,
Anyák napja szép hajnalán
Kimegyek a temetőbe
Rózsacsokorral kezembe

Megállok a sírhantodnál
Szólítalak édesanyám
Könnyem hullik a sírodra
Kezemmel a fejfád fogva

Eljöttem hát édesanyám
Köszöntselek anyák napján
Illatozó szép rózsákkal
Szívem telve fájdalommal

Mert ez a szép anyák napja
Csak nekem oly szomorú
Más mindenkinek oly boldog,
Kinek él az édesanyja

Mert, hogy én már nem láthatlak
Eltakar a néma sírhant
Két kezemmel fogom fejfád
Sírva köszöntelek drága édesanyám

Válasz

Juhászné Bérces Anikó
Mama

Régi fénykép, rajta mama,
Édesanyám édesanyja.
Ránc nélküli kerek arcán,
Szelíd mosoly szeme sarkán.
Ágán kilenc rügy kipattant,
S egy szót zengett édes dalban,
Sírta, búgta lépte nyomán,
Mint a sípok az orgonán,
Gőgicsélve és mutálva,
Bajra gyógyírt tőle várva,
Anyanyelvünk legszebb szavát,
"Édesanyám, Édesanyám."
Szemeimet, ha lecsukom,
Mamám testközelben tudom.
Kezében bot, segítségnek,
Templomba menő léptének.
Nyolc évtized tömény gondja
Termetét már összenyomta.
Ballag talpig feketében,
Vastag imakönyv kezében.
Vállkendője átöleli,
Puha bolyha melengeti,
Hosszú rojtja balról-jobbra
Ring vele, mint a sok szoknya.
Rózsafüzér a zsebében,
Igazgyöngyként ragyog régen.
Morzsolgatta, s hő imája
Drágakőfényt csiszolt rája.
Ha a munka pihenni tért,
Fohászkodott mindenkiért,
Minden napért hálát adott,
Kérte a derűs holnapot.
Mormolgatta órákon át,
Az én drága jó nagyanyám.
Álom lett az ima vége,
Áldott legyen szép emléke.

100_2466.JPG

Válasz

Aranyosi Ervin: Hála-vers

Szeretetburokkal vettél körbe, s óvtál.
Szíved közelében, szíved alatt hordtál.
Születtem, mert szültél, létre hívtál engem,
talán egy szép álmot, jövőt láttál bennem.

Anyai szíved a lágy dallamát verte,
dobogva, jöttömet, létem ünnepelte.
Karod körbefonta apró kis testemet,
szép madonna voltál, kit festők festenek.

Belsődből felém a szereteted áradt,
s történhetett bármi, bele sosem fáradt.
Adtál, amit tudtál. Tetted csak a dolgod!
Figyelted csemetéd, mitől lenne boldog?

Lelkem tanítottad jobbá, többé válni,
szeretet dallamot írni, komponálni.
Ma már úgy működik, mintha visszhang lenne,
s megértő szeretet köszön vissza benne!

Hála muzsikája száll most feléd, tőlem,
szeretet dallama kibomlik belőlem.
Neked köszönöm, hogy megtanultam adni,
szeretnék örökre gyermeked maradni!

2011-12-14_04-45-28.jpg

Válasz

ÉDESANYÁM...

Anyám mikor megöregedett ,
s a régmúlt időkről mesélt,
jaj, de sokszor elmondta:
"Az öreg kor nem szép."

Ahogy az idő eljárt felette,
térdei ropogtak nagyokat recsegve.
Láttam, a lépcsőn óvatosan lép,
és sajnos messze volt neki
mindig, az asztal meg a szék.

Észrevettem, mikor írt levelet,
hogy a keze akkor is remegett.
Görnyedt hátán gondját cipelte,
de szorgalmas asszony volt,
s mindig volt kenyere.

Sok teher a vállát nyomta, s
a baj, mi előtte tornyosult,
látása romlott, minden mozdulat,
minden lépés nehéznek bizonyult.

Elkélt volna segítség a házba,
még inkább az udvarba,
de nem panaszkodott. Tudta, hogy
gyerekének is van elég baja.

Bár csak még mondhatnám az örömöm,
és, hogy felneveltél hálásan köszönöm.
Mondanám akkor is, ha lelkem remeg,
jóságodért az Isten áldjon meg!

Tartson meg sokáig ezt kívánnám,
ölelnélek százszor Drága Édesanyám.
De már nem mondhatom, máshol vagy,
nem fáj már semmid, és megnyugodtál,
fehér ruhás angyalok-közt énekelsz
...Égi Otthonodnál.

2012-05-10_00-04-18.jpg

Válasz

Bölcsesség

Van egy hivatás... Egy különös hivatás. Olyan, ami nem lehet bárkié. Míg orvos, csillagász, művész, tanár... bárki lehet, addig ez a hivatás nem lehet mindannyiunké.
Anya csak Nő lehet. Ez az ő kiváltsága. Az ő hivatása.
A legszebb és legnehezebb.
A legnehezebb, hiszen olyan hivatás, amely sosem ad szabadságot, soha nem enged pihenőt, állandó figyelmet, szeretetet, odaadást kér, vár, követel.
Ám mégis szép. Mert csak ő ismeri a titkot. Az anyai szív titkát.
Hogy miként válik egy új élet önálló emberré. Mert csak ő ismeri a titkot, hogy milyen áldozatokat hozott meg érte. Mert ő adhatja a legtöbbet az új életnek.
Ő adhatja a legtöbbet önmagából, ő adhatja a legtöbbet szeretetéből.
És ennek a hivatásnak a gyümölcse egy új ember. Akinek fejlődését, gyarapodását, emberré válását nap, mint nap aggódva figyeli, segíti. Sokszor lemondások árán.
Akinek sikerét büszkén, boldog szívvel figyeli a háttérből. Csendben, szerényen meghúzódva. Önmagát látja gyermekében. És a gyermek erről mit sem tud…
Mit sem tud mindarról a sok-sok áldozatról, amit az anya érte hoz.
Csak egyet tud. Egyet érez. A szeretetét. És ez a legfontosabb…
Az anyai szív.

Válasz

ANYÁK NAPJÁRA

Istenem, csak ma eltudjak menni
fejfádra borulva, csendesen sírni
elmondanám halkan, mennyire hiányzol
ölelő karodba bújnék százszor.
Sarkig tártad kapunk, lépteid vélem
válladra borulva csókoltalak téged
Hogy tudtál örülni, mikor haza mentem
volt még anyukám ki szeretett engem.
Mennyi öröm, s mennyi bánat ért azóta
elmondanám neked, könnyek közt suttogva
drága anyukám Nem tudok nyugodni
üresek lépteim nem vár haza senki.
Árva lett a kis ház, ahol egykor vártál
árnyék sincs a szőlőlugason már
csak egyszer ölelhetnélek.
elmondanám, mennyire szeretlek.
Apró gyöngyök hullanak a rideg sírkőre
gyémántként ragyognak a virágok helyén
Álmodom a régi házat, hol te ülsz az udvaron
körbe tekintve ismerős arcokon.
ISTENEM, ha egyszer még várna haza
karomba ölelném és
leborulnék ÉDESANYÁM, lábad elé
és te mesélnénk, mesélnél, mit is adott az ég.

Válasz

Dsida Jenő – Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
– itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!

Válasz

Szűz Mária, Jézus Szent anyja,

Kérünk Téged, hallgassál meg, Te égi csoda,

Földön élőket, mennyben lakókat,

Oltalmazzál, segítsél meg mindannyiunkat.

Nézz most ránk, gyermekeidre,

Boríts be köpenyeddel, maradj örökre,

Hívunk hát, jöjj el mihozzánk,

Könyörögjél lelkünkért, üdvösségünkért.


Kérünk most Téged, áldjál meg minket,

Erősítsd meg a hitünket, szórd ránk fényedet,

Mennyei anyánk, eljött mihozzánk,

Boldogságunk határtalan, vigyáz most reánk.


Hófehér tiszta lelkedet,

Óhajtjuk most oly nagyon, szeressél minket,

Ölelünk, Boldogság Anyja,

Köszönjük a törődést, üdvöz légy Mária!

Válasz