A főpásztor homíliájában párhuzamot állított Jézus és Mózes között. Kiemelte: ahogyan Mózes megmenekült Egyiptomban a fáraó haragja elől, ugyanúgy menekült meg Jézus Heródes haragja elől, aki hatalomféltésből minden két évesnél fiatalabb fiúgyermekeket megöletett Betlehemben.

Az evangéliumhoz kapcsolódva a Megváltót felkereső napkeleti bölcsekről beszélt. Személyükben nem egyszerű pásztorok jöttek Jézushoz, hanem tudósok; Jézus nemcsak az egyszerű emberek Messiása, hanem a tudósoké is. Hangsúlyozta, hogy a történet azt is kifejezi, hogy Jézus nemcsak a zsidók megváltó királya, hanem a pogányoké is, hiszen a napkeleti bölcsek személyében pogányok jöttek Jézushoz.

Aktualizálva napjaink valóságára, Márfi Gyula felvetette a kérdést: hogyan állunk mi a harmadik világgal? Azokkal a hatalmas tömegekkel, akik még nem keresztények. Ma is jelentős a keresztényüldözés Ázsia és Afrika egyes vidékein. A II. Vatikáni Zsinat tisztelettel nyilatkozik a nem keresztény vallásokról, köztük a pogányokról is. A főpásztor arra buzdított, hogy imádkozzunk értük, hogy boldoguljanak és rátaláljanak Krisztusra, és fölismerjék benne az Üdvözítőt.

Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája keleten Jézus keresztsége lett (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton viszont a háromkirályok látogatása került előtérbe, mindamellett itt is megmaradt a vízszentelés szertartása. A II. Vatikáni Zsinat rendelkezései értelmében a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve, Jézus megkeresztelkedésének ünnepe a következő vasárnapra esik. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe a vizet borrá változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.

A vízkereszt amiatt is kiemelt ünnep a katolikus egyház életében, mert ekkor kezdődik meg a házszentelés időszaka. A házszentelés szertartása során a pap szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; a szentelmény révén nemcsak az épületeket, hanem a benne lakókat, dolgozókat is megáldja.

Január 6-án házszentelést tartottak a Boldog Gizella Szemináriumban is. A szobákat és a közös helységeket Brenner József spirituális atya áldotta meg.

Veszprémi Főegyházmegye/Magyar Kurír