2020. január 13-a jeles nap a KIFE életében, mivel pontosan 25 évvel ezelőtt emelkedett jogerőre a szervezet bejegyzési kérelme. A negyedszázados jubileum alkalmából az egyesület kétnapos konferenciát szervezett, amelynek díszvendége Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára volt.

A megjelenteket Lindeisz Ferenc, a KIFE elnöke köszöntötte, kiemelve: az egyesület megalapításának 25. évfordulója ugyanarra az évre esik, mint a budapesti eucharisztikus kongresszus megrendezése. Az Eucharisztia jelentése hálaadás, és a mi alapérzésünk is a hála az elmúlt huszonöt évért – mondta Lindeisz Ferenc. Sámuel prófétát idézte, aki egy küzdelmes időszak után azt írta egy kőre: „Egészen idáig segített bennünket az Úr.” A KIFE is ebben a hangulatban van most. A hála annak szól, aki nélkül semmi nincsen – a KIFE sem létezne –, aki értelmet ad életünknek és tevékenységünknek – fogalmazott a KIFE elnöke, aki a Kr. u. 2–3. század fordulóján élt római Hippolütoszt idézte, aki az Egyházat egy olyan hajóhoz hasonlította, amely hánykolódik, de nem süllyed el. Ez a KIFE-re is igaz.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Ferenc pápa Lumen fidei enciklikájából olvasott fel egy részletet: „A hit világosságának az a sajátossága, hogy képes megvilágítani a teljes emberi létet. A hit az élő Istennel való találkozásból fakad, aki hív bennünket, és feltárja előttünk szeretetét. Ha ez a szeretet átformál, új szemeket kapunk. A hit, amelyet Istentől természetfeletti ajándékként kapunk, megvilágítja az utat, megvilágítja az időben való vándorlásunk irányát.” A győri megyéspüspök hozzátette: napjainkban különösen átérezzük annak szükségességét, hogy minél többen vállalják azt, hogy a hitet, amit kaptak, továbbadják másoknak. A keresztény hitet, az Isten szerinti életet ugyanis azért kaptuk, hogy azt másokkal is közöljük. Azt is tudjuk azonban, hogy a kereszténység nem tan, hanem életforma. Hitet adni senkinek nem tudunk, az Isten ajándéka, de mindenkit el tudunk vezetni a hit kapujáig, és az adott személyen múlik, hogy nyitott szívvel fogadja-e Isten ajándékát. Ebből viszont következik, hogy a hitismeretek továbbadása feltétlenül szükséges, lehetséges.

Szent II. János Pál pápa gyakran hangoztatta: a hit átadásának legbiztosabb, legfontosabb helye a család, azonban a tapasztalatok szerint már a gyermek élete sem mindig a családban zajlik. Éppen ezért kellenek olyan intézmények, melyek a család hitre való nevelési szándékát erősítik, segítik. Az Egyház ezért tartotta fontosnak az egyházi iskolák elindítását, amint erre lehetőség nyílt. Az oktatásban nagyon tudatosan vállaljuk a keresztény világnézet, a keresztény értékrend továbbadását, a diák nevelését, azt, hogy elvezetjük őt a hit kapujáig – mondta a püspöki kar elnöke. Emlékeztetett: évtizedek óta zajlik a magyar társadalomban is a vita arról, amit az Isten nem halott című amerikai film is bemutat: Egy tanárnő az egyik tanuló kérdésére Jézus szavaival válaszolt. Ebből hatalmas vihar támadt, mert az egyik szülő sérelmezte, és minden követ megmozgatott azért, hogy a tanárnőt eltávolítsák az állásából, a vele egyetértők tábláin ez állt: „Azt kértük, hogy tanítson, nem pedig, hogy hitet terjesszen.” Állami iskoláink nagy veszélynek vannak kitéve, ha ez az álliberalizmus továbbterjed; ateista, Isten nélküli közeget próbálnak minden iskolában kialakítani – szögezte le Veres András püspök.

Hozzátette: a KIFE egyértelműen vállalja a hit továbbadásának munkáját, ezért öröm, hogy már huszonöt éve működik. Az Egyházhoz hasonlóan van mondanivalója az élet minden területén. Ezért nagy szükség van a létére, működésére.

A főpásztor kitért arra is: szükségünk van arra, hogy azt a gondolkodásmódot, amit mi, keresztények az evangéliumok alapján magunkénak tudhatunk, mások felé is tudjuk közvetíteni. Sajnálatos, hogy magas intellektussal, szakmaisággal rendelkező embereknek is hiányos az ismerete a kereszténységről. A győri megyéspüspök tapasztalatai szerint a buzgó templomba járó felnőtt keresztényeknek is eltérő a gondolkodásuk bizonyos kérdésekben attól, amit az evangélium alapján az Egyház tanít. A szabadosság, a relativizmus deformálta a hívők gondolkodását is, pedig nagy szükség van arra, hogy a keresztény értékrendet intellektuális módon is megerősítsük – hangsúlyozta Veres András.

A kereszténység új kihívás előtt áll: a keresztények egy része ugyanis elvesztette vallási öntudatát. Robert Sarah bíboros ezt így fogalmazza meg Esteledik, a nap lemenőben van című, közelmúltban megjelent könyvében: „Akárcsak Péter, úgy a modern világ is megtagadta Krisztust. A mai ember fél Istentől, fél tanítvánnyá lenni.”

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hozzátette: elvesztettük éberségünket; gyenge hitismeret, kapcsolathiány Istennel, és sok más akadályozza, hogy felnőttként tudatos hittel éljünk a világban. Az is tény, hogy a keresztény értékrend tudatos háttérbe szorítása zajlik ma is – egy hamis ideológia nevében, amit bűvös szóval toleranciának neveznek. Toleránsnak kell lennünk egészen az önfeladásunkig. Amit ma egyesek gátlástalanul megengednek a kereszténységgel szemben, annak biztos, hogy a töredékrészét sem engednék meg sem a zsidósággal, sem az iszlám vallással kapcsolatban. Eltüntetik a keresztény jelképeket, hogy ne bántsunk hitükben, érzékenységükben más vallásokat, pedig ha mindenkivel kölcsönösen toleránsak vagyunk, akkor nem lehet probléma, ha mindenki a saját jelképrendszerét használja.

Nagy szükség van arra, hogy maradjunk erősek és bátrak a kereszténységünkben, mert – ahogy arra még Szent II. János Pál figyelmeztetett – az Istentől való elfordulás, a Teremtő parancsainak semmibevétele a 20. században tragédiához vezetett. Nehogy újabb tragédiákat húzzunk magunkra azért, mert helytelenül értelmezzük a toleranciát, nem vagyunk elég szilárdak értékrendünkben, magatartásunkban – figyelmeztetett Veres András. Végezetül leszögezte: a KIFE céljai egyeznek az Egyház céljaival, építeni Isten országát, elvezetni az embereket a hithez.

Rétvári Bence parlamenti államtitkár korábban a KIFE felügyelőbizottsági tagja volt. Előadásában elmondta: egyre több katolikus intézmény működik az oktatás, az egészségügy, a szociális területén, számuk évről évre növekszik, így a képzésnek nagy szerepe van. Az államtitkár idézte XVI. Benedek emeritus pápát: a mai kort a harcos kisebbség irányítja, bizonyos területeken mi vagyunk kisebbségben, a médiában biztosan, így nagyon sokat segíthet az a képzés, amit a KIFE folytat. Tevékenysége azért is különlegesen fontos, mert Európában ma tudatosan törekszenek arra egyes politikai, médiában dolgozó csoportok, hogy kiűzzék a keresztény szavakat a szótárból, így nem szabad üldözött keresztényekről beszélni, csak üldözött vallási csoportokról. Ebben a helyzetben nagyon lényeges, hogy vállaljuk kereszténységünket, győzzük le gátlásainkat, szólaljunk fel, ha olyan film készül, ami homoszexuálisnak mutatja be Jézust. Mindebben nagy szerepe lehet a KIFE-nek.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír