Civil és egyházi szervezetekkel fogott össze a kormány, hogy enyhítsen az ebolajárvány fenyegette nyugat-afrikai országok súlyos helyzetén. A gyűjtésről a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tájékoztatott.

Civil szervezetek felajánlásainak köszönhetően Magyarország 22 ezer pár gumikesztyűt, ezer pár gumicsizmát, ötszáz orvosi védőszemüveget, ötszáz védőköpenyt és 5 ezer dollár értékű egyszer használatos egészségügyi védőegységcsomagokat juttat az ebola sújtotta nyugat-afrikai régióba.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2 millió forint értékű adományt, gumicsizmát, egyéni védőruhát, védőszemüveget ajánlott fel.

Az összegyűlt felajánlásokat Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára szeptember 30-án vette át a szervezetektől.

Az eseményen az államtitkár kiemelte: az ebolajárvány következtében mára súlyos, globális vészhelyzet alakult ki, amely biztonságpolitikai szempontból is kockázatot jelent. Közölte: a tárcától Sierra Leone és Benin kért segítséget, így a minisztériumban megalakult egy munkacsoport, amely a segélyakciókkal foglalkozik, és a felajánlásokat eljuttatja a térségbe. A magyar szerepvállalást a tárcánál a humanitárius segítségnyújtásért felelős nemzetközi fejlesztési főosztály koordinálja. A magyar felajánlás része lesz annak a szállítmánynak, amely uniós segítséggel jut el a térségbe.

A magyar társadalom odafigyel a távoli szerencsétlenségekre is – mondta Mikola István, hangsúlyozva, rendkívül súlyos járványról van szó, a fertőzötteknél 70-80 százalékos a halálozási arány. Ha nem sikerül a járványt megfékezni, a jövő év második feléig másfél millió fertőzött lehet. Ez a helyzet a középkori járványokra emlékeztet, de az ebolajárvány megfékezése annál is nagyobb kihívás – jegyezte meg.

A járvány megállítására szolgáló klasszikus eljárások egyre nehezebben alkalmazhatók a helyi kulturális körülmények, szokások miatt. Jellemző például a betegek, a halottak elrablása, a holttestek megmosdatása, így tömegek fertőződhetnek meg egy-egy halálesetnél – magyarázta.

Mikola István kifejtette: az érintett térségben fel kellett számolni a légi közlekedést, elszigetelődtek az országok, nem tudnak bevinni gyógyszereket, védőfelszerelést, és nem tudják leváltani az egészségügyi dolgozókat. Drámai a helyzet, megingott a térségbeli országok vezetésébe vetett bizalom, a közigazgatás összeomlott, rendészeti és katonai beavatkozás is szükséges lehet a járvány megállításához – vélekedett. Hozzátette: egyszerre kell megfékezni a járványt és helyreállítani a közrendet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szombat este közzétett jelentése szerint 6574-re nőtt az ebolafertőzöttek száma, és 3091 betegnél volt halálos kimenetelű a vérzéses láz. A WHO korábban arra figyelmeztetett, hogy hatékony megelőzési intézkedések megtétele nélkül november elejéig húszezerre nőhet a fertőzöttek száma a nyugat-afrikai országokban.

A WHO, az Orvosok Határok Nélkül, az Amerikai Betegség-ellenőrzési és -megelőzési Központ (CDC), Kína és az Afrikai Unió több száz ápolót küldött eddig Nyugat-Afrikába. A Világbank múlt csütörtökön jelentette be, hogy csaknem a duplájára (400 millió dollárra) emeli a járvány által sújtott országoknak nyújtott támogatását. Az Európai Unió eddig 150 millió dolláros segítséget nyújtott, amely mellett a tagállamok eddig 78 millió eurós támogatást vállaltak. Párizs és Berlin légihíd létrehozásában állapodott meg a segítség célba juttatásához. Az ENSZ becslése szerint fél év alatt hozzávetőleg egymilliárd dolláros segítségre van szükség a járvány megfékezéséhez.

A Válasz.hu hírösszefoglalója szerint Ghánában megnyílt az ebolajárvány elleni ENSZ-misszió központja, a nemzetközi szervezet innen fogja irányítani az elsősorban Nyugat-Afrikát sújtó vírus feltartóztatását célzó intézkedéseket. Barack Obama amerikai elnök nemrégiben bejelentette, hogy Washington kiképez több ezer egészségügyi dolgozót az ebolavírussal fertőzöttek ellátására, és háromezer tagú katonai személyzetet telepít a térségbe, hogy összehangoltan és rendben vegyék fel a harcot a pusztító járvány ellen. Az amerikai egészségügyi kontingens központja Monroviában, Libéria fővárosában lesz.

Ez a legsúlyosabb ebolajárvány a vírus csaknem negyven évvel ezelőtti megjelenése óta. A kór mostani terjedése februárban Guineában kezdődött, a járvány azóta Sierra Leonéra és Libériára is átterjedt. Néhány megbetegedés történt Nigériában és Szenegálban is, illetve egy másik, a nyugat-afrikaitól független ebolajárvány ütötte a fel a fejét a kontinens középső részén fekvő Kongói Demokratikus Köztársaság területén is, de ez utóbbi az egészségügyi szervezetek szerint nem súlyos járvány.

Fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír