A főpásztor beszéde kezdetén köszönetét fejezte ki a város és az egyetem vezetésének, hogy őt – mint újonnan beiktatott érseket – kérték fel, mondjon köszöntőt. Boldog új évet, boldog új esztendőt szoktunk kívánni egymásnak – fogalmazott –, melyet bár őszintén teszünk, sokszor mégis felületesen. De ebben a felületes köszöntésben is mindenképp benne van a jókívánság, a jóakarat és annak kifejeződése. Benne van minden, amiről úgy gondoljuk, számít a boldogsághoz. Ennek a boldogságnak számtalan eleme lehet: gondolhatunk a családunkra, az egészségre, a biztonságos fejlődésre, a növekedésre, az egyéni tervek megvalósulására.

Amikor jót kívánunk, akkor ebben a jókívánságban feltételezzük azt, hogy mindaz, ami jó, ami igaz, ami szép, ami szent, az az ember számára elérhető. Ez közös javunk, amelyben növekedni tudunk. Jót kívánunk egymásnak, feltételezve a jót, az igazat, a szépet és a szentet. Ugyanakkor amikor jót kívánunk egymásnak, tudjuk, hogy ennek a kimondott jókívánságnak számtalan törékeny eleme van. Hiszen a boldogság is csak részben múlik rajtunk. Rajtunk kívül álló események, körülmények is befolyásolhatják.

Ahhoz, hogy a jövőben a jószándék, a jóakarat, erőfeszítéseink megvalósuljanak, fontos ismerni a múltat is, mely az idő törékenységét fejezi ki. Meg kell becsülni az időt, ugyanakkor a törékenységhez bizalom is tartozik. Hiszünk abban, hogy lesz jövőnk. Bízunk abban, hogy ezt a jövőt valamennyire alakítani, formálni is tudjuk. Bízunk abban, hogy jó jónak lenni, hogy jó az igazsághoz ragaszkodni, hogy érdemes erőfeszítéseket tenni.

Ilyenkor számba vesszük az előttünk álló feladatokat is. Mi az, ami az egyetem, a város, az egyén, a régió előtt feladatként áll. A főpásztor hangsúlyozta, hogy az itt élő emberek javát kell szolgálni, az ő boldogságukat, boldogulásukat, növekedésüket, gyarapodásukat, mind kulturális, szellemi, illetve anyagi javakban. Emiatt is fontos a közelgő 2023-as esztendő, amikor Európa kulturális fővárosaként Veszprém megmutathatja értékeit, de a legfőbb cél a növekedés, fejlődés.

Amikor jót kívánunk, akkor valójában az Isten jóakaratát közöljük egymás felé – tette hozzá Udvardy György érsek. – A Jóisten jót akar adni az embereknek. Vagyis a jókívánság valójában áldás. Így legyünk áldássá egymás számára. Legyünk áldássá azok számára, akik ránk vannak bízva, akikért felelősek vagyunk és akikért jóakarattal, jószándékúan kívánunk cselekedni ebben az esztendőben is – kérte Udvardy György, majd az ároni áldással zárta beszédét: „Áldjon meg téged az Úr, ragyogtassa orcáját rád, és őrizzen meg téged.”

A rendezvény több évtizedes hagyomány: a veszprémi egyetemen 1955 óta tartanak újév-köszöntő fogadást, 1996 óta a várossal közösen. A rendezvényen – melyen a közélet, a gazdasági és a kulturális élet szereplői, az egyházak képviselői, politikusok, cégvezetők, intézmények igazgatói, az egyetem oktatói, meghívott vendégei vettek részt – Hajas Szilárd fuvolaművész adott ünnepi műsort, zongorán kísért Meh Oxana.

Az ünnepség zárásaként a színpadon Udvardy György érsek, Porga Gyula, Veszprém polgármestere, Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora és Csillag Zsolt, az egyetem kancellárja közös koccintással kívánt boldog új évet a jelenlévőknek.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír