Az előadók a család- és életbarát oldal prominensei közül kerültek ki: volt közöttük jogász, egyetemi tanár, kutató, orvos, társadalomtudós, demográfus, diplomata, pap, lelkész és rabbi is.

Az előadók szóltak az egy férfi és egy nő egységén alapuló család világviszonylatban tapasztalható válságáról, valamint az aggasztó demográfiai tendenciákról, melyek hátterében össztársadalmi erkölcsi válság húzódik meg. Rámutattak, hogy a család elleni támadások a szexuális forradalomtól kezdődően kezdtek erősödni: ennek következményeként terjedt el a pornográfia és a nemi szabadosság, melyeknek mára már tudományosan is kimutatható egészségkárosító és az emberi életet megrövidítő hatása van.

Mára odáig jutottunk – mondták el –, hogy több országban azonos neműek követelnek maguknak a házassággal azonos jogokat, és az oktatási intézményekben is egyre inkább teret nyer az életellenes megközelítés. Számos országban a szülők védeni kényszerülnek a gyermekeket az iskolától, ha hitükhöz, erkölcsi meggyőződésükhöz híven óhajtják nevelésüket biztosítani. Léteznek olyan oktatási irányelvek, amelyek már egészen fiatal kortól tartalmazzák a szexuális életre való nevelést, kilencéves kortól pedig az önkielégítést népszerűsítik (UNESCO irányelvek). Az előadók kitértek a kislétszámú, de agresszív homoszexuális lobbi tevékenységére is, amely egyértelműen káros a fiatalok fejlődése és a család szempontjából. A homoszexuális lobbi mellett további – sokszor nemzetközileg elismert - szervezetek is igyekeznek gyengíteni a hagyományos szülői jogokat, érdekellentétet szítva szülő és gyermek között.

A nemzetközi jog terén is összecsapni látszik az élet és a halál kultúrája. Ez különösen ENSZ-konferenciákon figyelhető meg: az aláíró tagállamokra nézve kötelező „kemény jog” ugyan számos családbarát megfogalmazást tartalmaz, de évről évre egyre erősödő politikai törekvések figyelhetőek meg egyes tagállamok részéről arra, hogy trükkös kifejezéseket emeljenek be a jogi dokumentumokba. Az előadók egyetértettek abban, hogy folyamatosan résen kell lenni, nehogy a „puha jog” eszközeivel nemkívánt nemzetközi jogi kötelezettségek szülessenek. Különös veszélyt jelent a „szexuális orientáció” és a „nemi identitás” kérdéskörével érkező ún. gender-ideológia, mely szerint a nemek szabadon választhatók, hiszen szerinte a férfi és a nő csak és kizárólag társadalmi konstruktumok, amiket le kell bontani.

Az abortusz, a terméketlenség és az eutanázia kérdéskörét is részletesen körbejárták az előadók. Bemutatták a terméketlen pároknak ajánlott, a lombikprogramnál lényegesen hatékonyabb és erkölcsileg is vállalható NaProTechnológiát, amely a meddőséget természetes orvosi módszerrel gyógyítja és világszerte egyre több országban ver gyökeret (Magyarországon kezdeti fázisban van a bevezetése – szerk.megj.)

Az előadásokat műhelyfoglalkozások és kerekasztal-beszélgetések tarkították, ahol a jelenlévők kérdéseket tehettek fel és megjegyzéseket fűzhettek az elhangzottakhoz. Vasárnap a különböző felekezetek istentiszteleten vehettek részt.

Az előadók és a résztvevők a számos negatív példa és tendencia ellenére is optimista hozzáállásról és életigenlésről tettek tanúbizonyságot. A kongresszus végén 17 pontos nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a szervezők és a résztvevők írásban is hitet tettek a család mint alapvető érték melletti elköteleződésükről. A jövő évi Családok VII. Világkongresszusát Sydney-ben rendezi Ausztrália és Új-Zéland. Magyarországot idén három fő képviselte; örömteli lenne, ha a következő eseményen minél több magyar és kárpát-medencei szervezet részt tudna venni – írja beszámolójában Czagány Gyöngyvér.

A madridi kongresszusról bővebben, rövid videóval: http://congresomundial.es/en/

Magyar Kurír