János evangéliuma szerint: Jézus megjelent a tanítványoknak a hét első napján, majd nyolc nappal később. Ez a nap az Úr napja elnevezést kapta, amikor a keresztény közösség összegyűlik az Eucharisztia megünneplésére. Az Úr napjának megtartása Krisztus feltámadásának egyik nagyon fontos bizonyítéka, ugyanis csak egy csodálatos esemény vezethette arra a keresztényeket, hogy a zsidó szombat hagyománya helyett más napon ünnepeljenek – magyarázta a pápa.

A keresztény kultusz nemcsak a múltban történt eseményekre való emlékezés, hanem a feltámadt Krisztussal való találkozás, aki Isten dimenziójában él, tértől és időtől függetlenül. Jelenvalóvá válik a közösségben, beszél a Szentírás tanítása által, és megtöri az örök élet kenyerét. E jeleken keresztül mi is átéljük mindazt, amit a tanítványok megtapasztaltak, vagyis Jézus látványát, ugyanakkor fel nem ismerését; testének megérintését, amely valóságos, mégis földi kötelékeitől szabad.

„Békesség nektek!” (Jn 20,19) – Jézus köszöntésére hívta fel a figyelmet XVI. Benedek. Kifejtette: a hagyományos „Shalom” köszöntés, amely a békére irányul, itt új értelmet kap: azon béke adományává válik, amelyet csakis Jézus adhat meg nekünk, mert ez győzelmének gyümölcse a rossz felett – mondta a pápa. Az a béke, amelyet Jézus kínál fel, Isten szeretetének gyümölcse, az a szeretet, amely elvezette őt a kereszthalálig.

Ezért kívánta Boldog II. János Pál pápa e vasárnapot az Isteni Irgalmasságnak szentelni, azt a képet állítva elénk, amelyen Jézus oldalát lándzsa nyitja meg, ahonnan vér és víz folyik ki János apostol tanúsága szerint. Jézus azonban feltámadt, és tőle erednek a keresztség és az Oltáriszentség húsvéti szentségei: aki hozzá csatlakozik, örök életben részesül – magyarázta Benedek pápa.

Beszéde végén a Szentatya arra buzdította a híveket, hogy fogadják be Jézus békeajándékát és engedjék szívüket Isten irgalmával megtelíteni. A Szentlélek segítségével így embertársaiknak is hirdetni tudják Jézus húsvéti ajándékait – mondta XVI. Benedek.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír