„Keressük és engedjük be életünkbe Isten fényét, ami megváltoztatja az életünket” – mondta január 6-án, vízkereszt ünnepén elhangzott szentbeszédében Székely János megyéspüspök a szombathelyi székesegyházban.

A szentmise a vízszentelés szertartásával kezdődött. A főpásztor megáldotta a sót és a vizet, majd a sót a vízhez adta, és a szenteltvízzel meghintette a híveket.

Szentbeszédében Székely János püspök a háromkirályokat állította példaként a hívek elé, akik fáradtságot nem ismerve, a veszélyt is vállalva útra keltek, vándoroltak, hogy eljussanak Betlehembe. Tudták ugyanis a csillagjóslásokból, hogy a zsidó nép számára nagy király születik. Jézus születésének idején a Jupiter – amelyet az uralkodás bolygójaként ismertek – és a Szaturnusz – amely a zsidó nép szimbóluma volt – különös együttállását láthatták az égre feltekintő és a csillagok titkait ismerő emberek. A tudósok már évtizedekkel Jézus születése előtt előrejelezték ezt az együttállást, így a háromkirályok is tudták: nagy király születik, aki békét hoz a világra. Velük álltak ellentétben a jeruzsálemi bölcsek, akik, bár ismerték a Bibliát, tudták, hogy hol fog születni a Megváltó, mégsem vállalták az utat, hogy megbizonyosodjanak az Írás igazáról. Mi is így vagyunk sokszor – mondta a szombathelyi főpásztor –, megkereszteltek minket, beleneveltek a hitbe, de talán az élő Istennel alig-alig találkoztunk. Erre a nagy útra, hogy rátaláljunk, sohasem vállalkoztunk. Ott van-e bennünk az istenkeresés? Elővesszük-e néha a Bibliát, hogy olvassuk és befogadjuk Isten igéjét, keressük az Ő fényét? – tette felé a kérdést Székely János. 

Aki Isten fényét elkezdi látni, az látja a maga sötétségét is, felismeri a bűneit, ami Istentől elválasztja őt; és ez elkezd fájni az embernek, és felteszi a kérdést: „Uram, mit akarsz, mit tegyek Neked, hogyan éljek?” Tudjuk-e beengedni az Isten fényét családunkba? Tudjuk-e rábízni őket? – vetett fel újabb kérdéseket Székely János. A megyéspüspök felidézte a Brenner család példáját, ahol a szülők élték és továbbadták a hitet gyermekeiknek, például együtt imádkozták a rózsafüzért.

A bölcsekkel kapcsolatban azt is kiemelte, hogy amikor nem látták a csillagot, akkor sem adták fel útjukat, nem veszítették el a reményt. Ez kell hogy példa legyen számunkra is a mindennapokban: amikor úgy is érezzük, nincs tovább. Tartsunk ki hűségesen az úton, mert Isten szeretete nem hagy el minket soha. 

A szentmiséről készült videofelvételt megtekinthetik ITT.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír