Január 31-én Hodászra látogattunk, ruhaadományt és vásárlási utalványt vittünk annak a kilencgyermekes édesapának, aki 2019 júliusában vesztette el feleségét, miután az akkor 37 esztendős nő világra hozta kilencedik gyermeküket a mátészalkai kórházban. Az édesanya halálát vérzéses sokk, méhrepedés okozta.

A család tragédiájáról Mészáros László, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász igazgatója a sajtóból értesült, és elhatározta, mindenképpen szeretne segíteni a félárván maradt gyermekeken és a gyászoló édesapán. A Lak6 Program keretében valósította meg ezt a célt, több egyházmegye is támogatta a kezdeményezést, amelynek köszönhetően végül 700 ezer forinttal segítették Botos Attila családját. Az összeget az időközben elmaradt számlák befizetésére fordították.

Fél évvel a tragédia után meglátogattuk Botos Attilát és családját, hogy elmondják nekünk, mi történt velük az utóbbi hat hónapban és hogyan élik meg kihívásokkal teli mindennapjaikat. Az esős idő ellenére minden különösebb akadály nélkül érkeztünk meg a Botos család szerény otthonába. Az édesapa barátságosan fogadott bennünket, a gyerekek még kissé szégyenlősen, ám annál nagyobb fegyelemmel gyűltek körénk. Figyelmességük és talpraesettségük szinte azonnal feltűnt. Arra gondoltam, milyen ritka, kivételes jelenség, hogy egy ilyen népes családban a gyerekek ennyire odaadón, szeretetteljesen figyeljenek egymásra és vendégeikre. Miközben az idén érettségiző Dorina üdítőt töltött nekünk, én Ferivel és Attilával tettem egy sétát az udvaron. A fiúk épp fát vágtak, de ellátják a ház körüli teendőket, illetve az állatokról is gondoskodnak. Arról beszéltek, hogy bár nincs könnyű dolguk, szívesen, nagy örömmel végzik a rájuk bízott feladatokat.

Időközben a kisebbek is felengedtek kicsit, a két pici lány az asztalhoz ült, bájos, gyermeki mosollyal hallgatták a beszélgetésünket. A gyerekek iskolába járnak, a két legidősebb lány pedig édesanyjuk halálát követően magántanulóként folytatja tanulmányait. Dorina szerint a legfontosabb cél az lenne, hogy bővítsék a jelenleg kétszobás otthonukat. Ezzel édesapja is egyetértett, hozzátéve, hogy minden felajánlást, segítséget szívesen fogadnak: „Nagy segítség volt számunkra az összegyűlt pénz, hálásak vagyunk mindenért. Sajnos munkát a sok gyermek mellett nem tudok vállalni, ezért minden segítség jól jön.”

A hat hónapos Lilien Zselyke jelenleg kezelésre szorul, mivel érdaganatot diagnosztizáltak nála. Az édesapa azt is elárulta, hogy eredetileg tizenkét gyermeket terveztek, hiszen neki is tizenegy testvére van. Örül annak, hogy gyermekei összetartanak, szeretik, támogatják egymást, és igyekeznek tenni azért, hogy megoldódjanak a problémák. Ezt pedig Mészáros László is észrevette, hiszen kifejtette: „Azokat az embereket, családokat szeretem támogatni, akik láthatóan akarnak is tenni helyzetük javulásáért. Ilyen gyerekeket öröm látni!”

Hodászon több rászoruló család is él. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász igazgatója felhívta a figyelmet arra, érdemes lenne alapítani egy helyi karitászcsoportot, önkéntesekkel, akik a településen segítenék a karitatív szervezet munkáját. Így a Botos család gyermekeinek is lehetőségük nyílna arra, hogy nyáron elmehessenek Fonyódligetre, az Erzsébet Alapítvány által szervezett táborba. A család ifjú tagjainak szeme felcsillant a lehetőségre...

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében jelenleg összesen hatvan karitászcsoport működik, de van lehetőség arra, hogy bármely községben új csoport alakuljon. Az egyházmegyei karitász évente 18-20 ezer embernek nyújt segítséget.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír