Szüntelen növekedésben – az Egri Egyházmegye pedagógusainak tanévnyitója Az egri bazilikában tartották a helyi egyházmegyei fenntartású iskolák pedagógusainak tanévnyitóját augusztus 25-én, Kalazanci Szent József ünnepén. A Ternyák Csaba egri érsek által celebrált szentmise után szakmai előadásokat hallgathattak meg a résztvevők.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Ternyák Csaba érsek örömét fejezte ki, hogy az egyházmegyei iskolák dolgozóival közösen ünnepelheti az új tanév kezdetét, és utalt a bazilika kupolájára, amely szimbolikusan ezt a közösséget fejezi ki: összegyűjti, egybehívja a jelenlévőket, amely egybehívás voltaképpen a Szentlélek munkája. Az érsek megemlékezett a nap szentjéről, Kalazanci Szent Józsefről, a piarista rend alapítójáról, aki az ifjúság nevelőjeként az igazságot szolgálta életével.

Ternyák Csaba szentbeszédében Jézust mint pedagógust állította a hallgatóság elé, aki tanítványai kérdésére („Ki a legnagyobb a mennyek országában?”) a gyermekekre mutat. Ezzel mintegy a kicsivé válás útjára vezeti az apostolokat, amennyiben Jézus önmagát is azonosítja a gyermekekkel – mutatott rá a főpásztor. Hozzátette: a gyermekség középpontba állítása azért lehetett különös Jézus részéről, mivel akkoriban a gyermekeket nem tekintették teljes értékű embereknek. Jézus arra is hív bennünket ezáltal, hogy mondjunk le mindenről, ami az emberek szemében nagynak tűnik.

A szentlecke olvasmánya a gyermeki és felnőttlét szembeállításával ugyanakkor arra is felhívhatja a figyelmet – ahogyan Ternyák Csaba is utalt rá –, hogy a gyermeki lét nem a tökéletes állapot. Amint a Názáreti Jézus is növekedett erőben és bölcsességben, ugyanúgy a gyermeki lét a kibontakozás, a kiteljesedés lehetőségében nyeri el értelmét és értékét. A külső növekedés mellett az érsek a belső, kegyelmi életben való érlelődésre helyezte a hangsúlyt, felhívva a figyelmet arra, hogy az iskola és a pedagógusok feladata és hivatása abban rejlik, hogy belsőleg felnőtté nevelje a gyermekeket.

Az idén kiemelten fontos az iskolák számára a családi életre való nevelés, amely Ternyák Csaba szerint a szeretetben, hűségben és az egymásért vállalt felelősségben rejlik: a gyermekekkel a szeretni vágyást kell „megszerettetni”, ami képessé teszi a felnőtt, érett embert a Szent Pál-i szeretet megvalósítására, arra, hogy másokért éljen. Kalazanci Szent Józsefre utalt, aki XII. Piusz pápa rendelkezése szerint minden katolikus iskola védőszentje, hiszen a Rómában összegyűjtött utcagyerekeket nemcsak a mindennapi életben szükséges ismeretekre (írásra, olvasásra) tanította, hanem mindenekelőtt az imádságra, amely által képesek vagyunk elhagyni a gyermeki létet és szeretetünket megosztani embertársainkkal. A felnőtt ugyanis akkor válik igazán azzá – hangsúlyozta a megyéspüspök –, ha képes szenvedélyein uralkodni és másokért élni.

Az Eucharisztia közös ünneplése után szakmai előadásokra került sor. Pölöskei Gáborné, a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár mutatta be az elkövetkező évek intézményi fejlesztéseire vonatkozó terveket, valamint utalt a már folyamatban lévő programok, pályázatok megvalósítására is.

Előadásában az esélyteremtésre, a hátránykompenzációra, valamint a versenyképes tudás megszerzésére fókuszálva mutatta be a hazai oktatási helyzetet. Kiemelte az esélyteremtés elsődlegességét olyan oktatási reformok keretében, mint az óvodai oktatás hároméves kortól való bevezetése, az úgynevezett területi iskolaközpontok létrehozása, illetve az óvoda és az iskola közötti átmenetet segítő 9. évfolyam beillesztése a jelenlegi oktatási struktúrába.

Ezután Bíró László püspök beszélt a családi életre való nevelésről. Mint mondta, nem az a cél, hogy az eszme megfogalmazásával „lepontozzuk egymást” a tekintetben, hogy ki mennyire tudja a házasság szentségét a legtökéletesebben megélni, hanem hogy vegyük észre egymás életében az evangélium magvait.

Bíró László Ferenc pápára hivatkozva figyelmeztetett, hogy a legtöbbet akkor tehetjük a házasságért, ha tiszta fogalmakkal beszélünk a témáról, ha elkülönítjük egymástól, mi a házasság, és mi nem az.

A házasság mint két megkeresztelt ember közötti kapcsolat szentségének megőrzése kapcsán a püspök – megint csak Ferenc pápát idézve – az ideiglenesség társadalma és az állandóság kultúrája közötti ellentétre hívta fel a figyelmet, és ebből kiindulva körvonalazta a házasság alapjait.

Az ideiglenességgel szemben az állandóság mélyén a kapcsolat, a találkozás rejlik, amely a házasság legfőbb alapja kell, hogy legyen. A család eredete és célja a házasság, két személy kapcsolata, amely egyedül képes hordozni azt. Ahogyan Ferenc pápa többször utalt az „időpazarló” Jézusra, aki harminchárom éven keresztül élt Názáretben, ugyanúgy biztatott Bíró László a Szentatya nyomán arra, hogy legyünk minél többet a családunkkal, „pazaroljuk” időnket kapcsolatainkra.

 

A szakmai előadások után először az idén nyugdíjba vonuló igazgatóknak, Leskó Ferencnének (Apc) és Liktor Tamásnak (Hangonya) adtak át elismerő oklevelet. Ezt követte a Szent Gellért-díjak átadása, a kitüntetésre az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő köznevelési intézmények igazgatói jelölhettek az adott intézmény plébánosának ajánlásával egy-egy pedagógust. Ezüst fokozatú elismerésben részesült: Andáné Hendrik Mária (Törökszentmiklós), Nagy Árpádné (Eger), Sebes Péter (Sátoraljaújhely) és Szőllősiné Rab Sarolta (Heves). A Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át: Kristonné Kiss Klára (Tiszafüred), Tolmayerné Borbély Zsuzsanna (Gyöngyös) és Vodila Józsefné (Miskolc, Diósgyőr).

Fotó: Lambert Attila

Várkonyi Borbála/Magyar Kurír