Szentkúti templom
Vallás	Keresztény
Felekezet	Római katolikus
Egyházmegye	Váci
Egyházközség	Ferences fenntartású, önálló templom
Építési adatok
Építése	1763
Bezárása	1950
Stílus	Barokk
Építtetője	Almásy család
Felszentelés	1705
Elérhetőség
Cím	3077 Mátraverebély, Szentkút 14.
Honlap	http://www.szentkut.hu
E-mail	szentkut@ofm.hu

A Szentkúti Nagyboldogasszony-templom Magyarország római katolikus nemzeti kegyhelyének része, amely Mátraverebélyhez tartozó, de Szentkút település határában Basilica Minor rangra emelkedett kegytemplom. A hagyomány szerint 1091–ben Szent László királyt üldöző kunok egy völgybe szorították a királyt, aki egy szakadék fölé ért, de onnan reménytelen volt a továbbjutás, ekkor lovával átugratta a szakadékot és a legenda szerint a patkószegek nyomán forrásvíz fakadt, mégpedig gyógyító forrás. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta. Napjainkban évente körülbelül 200.000 zarándok látogatja a szentélyt.^[1]

Balogh Antal remete templomépítésbe kezdett annál a forrásnál, melyet egy legenda szerint egy néma fiú talált. Az alapozás elkezdése után az Almásy család támogatásával épült fel a templom 1758-63 között. VI. Pál pápa Bazilika Minor rangot adott a templomnak 1970-ben. 2006-ban Erdő Péter bíboros Nemzeti Kegyhelynek nyilvánította.

Hagyma sisakú két tornyú barokk templom. Bejárata felett a Vereb család és az Almásy család címerei láthatók. Jobb oldalán márvány táblák hirdetik a Bazilika Minor rangot és azt, hogy kegyhellyé nyilvánították 1290-től. Egy másik márványtábla azt hirdeti, hogy a teljes búcsú minden nap elnyerhető, és ennek feltételeit hirdeti a tábla.

A templomban Szűz Mária kegyszobrot tartanak. A mennyezeti boltozaton freskók láthatóak. Szent László vizet fakaszt, Szűz Mária mennybevétele, és Szűz Mária meggyógyítja a néma pásztorfiút téma feldolgozásai. A bal oldalon Szent Istvánt és Assisi Szent Ferencet, míg jobb oldalon Szent Józsefet és Szent Erzsébetet ábrázoló üvegablakok láthatóak.

Már 1700-tól a pápa búcsújáróhelynek nyilvánította, pedig akkor még csak kápolna volt itt. Ebben a kápolnában volt a kegyszobor amely ma is a templomhoz tartozik. A templomba és a körülötte elterülő Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyre zarándokok érkeznek egyházmegyei, katolikus mozgalmak vagy etnikumi szervezésben. Fogadásukat a ferences rend látja el. A főbúcsú napja augusztus 15-én van Nagyboldogasszony napján, Mária mennybemenetele ünnepének napján. A tömeges zarándoklatokat búcsúnaptár^[2] szabályozza, amely kihirdetésére a ferencesek egy "Szentkút" című lapot nyomtatnak évente kétszer. 2010 körül a templom és a kegyhely látogatottsága ugrásszerűen megnőtt.