Krakkóba és Lourdes-ba zarándokoltak a mosoni hívek szeptember első napjaiban Kapui Jenő mosoni plébános lelkivezetésével. A zarándokút első és utolsó állomása Lengyelország, Krakkó városa volt, innen repültek a csoport tagjai a franciaországi Lourdes-ba, a világ egyik leghíresebb és legnagyobb Mária-kegyhelyére. 

A lengyel városban Szent II. János Pál pápa nyomába indultak a zarándokok. A 60 évvel ezelőtt püspökké szentelt és 40 évvel ezelőtt Szent Péter utódjává választott Karol Wojtyła szentelte fel 2002-ben az Isteni Irgalmasság-bazilikáját Krakkó Łagiewniki városrészében, a kolostor szomszédságában, ahol Szent Fausztina nővér élt. A mosoni csoport tagjai felkeresték az altemplomban található magyar kápolnát is, melynek falain Puskás László görögkatolikus lelkipásztor magyar szenteket ábrázoló mozaikjai láthatók. 

A zarándokút lourdes-i állomása szent helyen, a jelenések barlangjában, a grottában bemutatott szentmisével kezdődött. Kapui Jenő atya a rózsafüzér rendszeres imádkozására biztatta a híveket azon a helyen, ahol a Szent Szűz, rózsafüzért a kezében tartva 160 évvel ezelőtt átadta bűnbánatot és imádságot kérő üzenetét Soubirous Bernadettnek.

Lourdes utcáit járva a mosoni hívek betértek a Boly-malomba, Szent Bernadett szülőházába, ahol a látnok boldog gyermekéveit töltötte, majd a nyomorúságos Cachot-ba (jelentése: tömlöc), ahol a jelenések idején élt a Soubirous család, miután az apa elvesztette munkáját. Lourdes középkori várából gyönyörű panoráma tárult a csoport tagjainak szeme elé, a termekben berendezett kiállításon pedig megismerkedhettek a Pireneusok élővilágával, valamint népének hagyományos életmódjával és népművészetével. 

A lourdes-i kegyhelyen töltött napok alatt közösen végeztek a zarándokok keresztúti ájtatosságokat, énekelve-imádkozva végigjárták mind a régi keresztutat, mely nehezebb, hegyi terepen vezet, és amelynek X. állomását „Magyarország catholikusai” állították 1912-ben, mind pedig a Maria de Faykod magyar származású szobrászművész által megálmodott különleges, 17 állomásos keresztutat, mely tíz éve készült. 

Mária születésnapján, Kisboldogasszony napján a bazilika egyik oldalkápolnájában ünnepelt szentmisét a zarándokcsoport. Jenő atya itt felidézte a jelenések történetét, és beszélt a kegyhelyen történt gyógyulásokról is, külön megemlítve Alexis Carrel világhírű Nobel-díjas orvost, aki a Lourdes-ban megtapasztalt kegyelmek hatására, egy csodálatos gyógyulás tanújaként tért vissza hitéhez. Élményeit Utazás Lourdes-ba című könyvében írta le, élete végén pedig megírta Az imádság című tanulmányt.

A zarándokok esténként részt vettek a gyertyás körmeneteken, néhányan közülük bekapcsolódtak a minden este spontán módon szerveződő kórusba, így ezeken az estéken magyar nyelven is szólhatott ének és imádság a világ egyik legnagyobb kegyhelyén.

Mindemellett a szabadidő lehetőséget adott kinek-kinek arra, hogy egyénileg felfedezze a szentélyt, részt vegyen a betegek szentségi körmenetén, a sokféle nyelvű imádságokon, szentmiséken – megtapasztalja e szent hely kimeríthetetlenségét és az állandó imádságból fakadó különleges légkörét. Visszatérve Krakkóba a néhány éve épült „Ne féljetek” központ Szent II. János Pálról elnevezett templomában vettek részt szentmisén a mosoni zarándokok. E templomban állították ki azt a reverendát, melyet a lengyel pápa akkor viselt, mikor 1981. május 13-án rálőttek a Szent Péter téren, továbbá itt őrzik a pápa első sírkövét, mely alatt boldoggá avatása előtt pihent. A templomot Marko Ivan Rupnik szlovén jezsuita mozaikjai díszítik, az arcok ismerősként tekintettek a magyar zarándokokra, hiszen a lourdes-i Rózsafüzér-bazilika külső falain szintén Rupnik atya ábrázolta a világosság rózsafüzérének titkait.

Krakkóban nem maradhatott ki a séta az óvárosban és a Wawelben, a zarándokút a Szent Anna-templomban ünnepelt szentmisével zárult.

Szöveg és fotó: Borsodi Henrietta