Szeretettel köszöntelek a JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
schrancz Erika
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
schrancz Erika
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
schrancz Erika
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
schrancz Erika
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
|
|
|
schrancz Erika írta 1 órája a(z) KILENCEDEK fórumtémában:
Nyolcadik nap Jézus Szíve a testvéri szeretet forrása A ...
schrancz Erika írta 1 órája a(z) Rózsafüzér imádság a Szűzanyához. fórumtémában:
2/8.Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van ...
schrancz Erika 1 órája új blogbejegyzést írt: Útravaló – 2024. április 25., Szent Márk evangélista
schrancz Erika 1 órája új blogbejegyzést írt: Szent Pál evangelista
schrancz Erika írta 2 órája a(z) NAPI EVANGÉLIUM fórumtémában:
Napi evangélium 2024. április 25. – Csütörtök, Szent Márk ...
schrancz Erika írta 2 órája a(z) NAPI EVANGÉLIUM fórumtémában:
Elmélkedés Egyházunk a mai napon Szent Márk evangélistát...
schrancz Erika írta 2 órája a(z) NAPI EVANGÉLIUM fórumtémában:
Mire törekszik Márk evangélista művének írásakor? Egyrészt ...
schrancz Erika írta 2 órája a(z) NAPI EVANGÉLIUM fórumtémában:
Imádság Urunk, Jézus Krisztus! Az igehirdetés, a szentségek ...
schrancz Erika írta 2 órája a(z) TANÚSÁGTÉTELEK, SZÉP TÖRTÉNETEK fórumtémában:
Ha tudjuk, hogy vendég érkezik a házhoz, akkor megpróbálunk...
schrancz Erika 1 napja új blogbejegyzést írt: Veres András püspök Rómában: Imádkozzunk nemzetünkért, hogy mindenki eljusson Isten ismeretére!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Az épület őskora az idők homályába vész. Az alapokból arra lehet
következtetni, hogy már a IV. században állt itt egy kis temetőkápolna.
Budapest 1945-os ostroma után a kápolna romjainak eltakarítása kózben a
szentély alatt egy "háromkarélyos kamra" maradványaira bukkantak. A
CELLA TRICHORA ez a latin neve az ilyen elrendezésű ókeresztény temetői
kápolnáknak - négyzetes, kisméretű középteret három oldalról, ív alakban
épített falak határolják. Így az alaprajz egy lóherére emlékeztet. A
negyedik ív helyén a bejárat van. Magyarországon eddig Szombathelyen,
Pécsett és Óbudán (Raktár utca) tártak fel ilyen őskeresztény
temetőkápolnákat. Ezek - a régészek szerint - a IV. században
épülhettek. A római kori eredetet valószínűsíti, hogy az ókori
"pestelőtti" városka helyén római tábor (castrum) volt, s több lelet
szerint is ezen a tájékon lehetett a temetőjük. Nagyon valószínű, hogy a
katonák és családjuk körében egyre többen lévő keresztények itt is
építettek egy kis kápolnát az akkoriban szokásos "trichora" formában. Ez
a hármas elrendezés ugyanis a Szentháromságot jelképezhette az
ókeresztény hívők számára. Míg azonban az ókeresztény illetve a római
kori eredet - komoly feltárás hiányában - egyelőre csak fikció, a
megtalált kövek tanúsága szerint az az építmény, amelynek romjaira a
későbbi, Szent Rókusnak és Szent Rozáliának szentelt kápolnát emelték, a
X-XI. században épülhetett. Nincs adat róla, hogy ez a nyilván egyházi
célokat szolgáló épület milyen volt, és arról sem, hogy falaiból mennyi
élte túl a középkor sötét, járványoktól sújtott évszázada.
Tény, hogy amikor az időben az 1711. évhez érkezünk "Pest város tanácsa
az ismételten pusztító pestisjárvány megszüntetése végett életbe lépett
óvintézkedései között, mivel a járványban Isten büntetését vélte
fölismerni a város lakóinak bűneiért, Istennel engesztelő szószónokul és
védőszentül Szent Rókust és Szent Rozáliát választotta, végül az
evangéliumra fogadkozva megígérte, hogy tiszteletükre kápolnát
emeltet...". És a kápolna még abban az évben fel is épült. Kibővítésére
az 1739-40-es évek nagy pestisjárványa után került sor, amely elkerülte
ugyan Pest városát, mégis a rettegő, halálfélelemben élő lakosok
Istennek és a két védőszentnek hálát adva, hogy megoltalmazta őket,
elhatározták a kápolna megnagyobbítását mostani méretére. 1741-ben, a
bővítés megindításakor kezdeményezte Preymeyr György a remeteség
bevezetését. A városi tanács 1746-ban remetelakot építtetett a szentély
hátsó falához, azzal a feltétellel, hogy a remetének kötelessége legyen a
környék facsemetéinek ápolása. A remeteséget az egyházhatóság 1798-ban
szüntette meg. Az utolsó Rókus-kápolnai remete, András, 1806-ban hunyt
el, a szerviták kriptájába temették. 1751 és 1765 között toronnyal és a
homlokzatot díszítő szent szobrokkal gazdagodott a kápolna. Állandó
központja lett az évenkénti ájtatosságoknak és körmeneteknek. A
szentbeszédeket jeles egyházi szónokok tartották. A közkórház
építésekor, 1797-ben, a kápolnát felújították, kialakították a torony
sisakjának végleges formáját, a helytartótanács két harangot
adományozott. A bejárat fölé zenekarzat épült.
A kápolna újkori története szorosan összefügg a Pestvárosi közgyógyászat
történetével, a nincstelenek, szegények istápolásával. A kápolna
közvetlenkörnyékén elterülő "Rókus-mezőn" már a XVIII. század első
felében létesítettek "járványbarakkokat". Ezek helyén épült l78l-től
kezdődően előbb egy 75 férőhelyes kis kórház, amely "xenodochium",
vagyis szegényház is volt egyben, tehát közgyógyászati és szociális
feladatokat látott el. Az anyagiakhoz mind Pest városa, mind a polgárok
hozzájáruItak. A város a "Rókus-mezőn" kívül az úgynevezett "Szent
Rozália birtokot" (a mai Füvészkert egy része) adományozta a nemes
célra. A lakosság számának növekedése indokolttá tette egy nagyobb,
városi kórház létesítését. A szakmai tervezéssel Haffner Mihály
tisztiorvost, az építkezés irányításával Kardetter Tamást bízták meg.
1797-ben kezdték el a 207 beteg befogadására szolgáló RÓKUS KÓRHÁZ
építését, és a Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utcai részét 1798. május 28-án
pompás ünnepélytől kísérve adták át a város elöljáróinak.
A Rókus kápolna hajóját két ablaktengelynyi terjedelmű, emeletes
szárnyépülettel kötötték össze a kórház főtömbjével. A földszinten
nyitottak bejáratot. A gazdagon díszített domborművektől pompázó
kapukeret jól illusztrálja a XVIII. század végének copf stílusát. A kapu
fölé mély értelmű szobrászati alkotás került. A háromszögbe
szerkesztett, keret nélküli, szabad oromrelief közepén idősebb nő
(eredetileg az irgalmas szamaritánust ábrazolta) nyújt segítő kezet
ruhátlan férfibetegnek. Bal oldalt mankós, agg koldus könyörög
alamizsnáért, jobb oldalt szelíd arcú nő ül, ölében galambbal, elmélázva
pénzt ontó zsák mellett. Alattuk kőszalagon latin nyelvű szöveg:
"Pestanum Calamitosorum Domicilium" (Gyámoltalan szerencsétlenek pesti
menháza). A régi bejáratot befalazták, illetve ablakká alakították,
amikor l839-4l-ben új (Rakóczi úti oldal) szárnyat építettek a kórházhoz
és a régi szárny közepén nyitottak főkaput. Az épület 1860. évi
kibővítése és felújítása során a régi kőkaput a szobrász nevének titkát
őrző dombormű-együttessel eredeti állapotába állították vissza.
A szentélyt 1963-tól Mattioni Eszter monumentális hímeskő képei
díszítik: szemben az Emmauszi tanítványok, a bal falon Szent Rókus, a
jobbon Szent Rozália. Az új oltár lábazatán Kopp Judit 1970-ben készült
fafaragású domborművei vannak: balról Szent Rókus bottal és kutyával,
jobbról pestises betegek, hátoldalán a Betlehemi születési barlang
(karácsonyi időben ezt fordítják előre). Az altemplom díszítése
ugyancsak Mattioni Eszter műve: a hímeskő Agnus Dei oltárkép, a
padozaton az évszakok és zodiákus jelek, keresztény szimbólumokkal. A
kápolna figyelmet érdemlő kegyszerei: Krisztus keresztfájának, Rókus,
Rozália és Sebestyén szenteknek becses ereklyéi. Az oltárokon képek,
szobrok. A templom különösen értékes kincse egy XVIII. sz. közepe táján
készült ezüst kehely, melyen a három "pestises" szent, Rókus, Rozália és
Sebestyén képei találhatók.
Hangsúlyos a kápolna Mária-kultusza. A mellékoltár fölött a
Czestochowa-i kegyhely Mária-képe, a bejáratnál egy Mária-szobor
(mindkettő a kápolna eredeti berendezései közül, a XVIII. századból
vaIó), a kápolna előtti oszlopon az Immaculata szobor (a szeplőtlen
fogantatás dogma kihirdetésének emlékére, 1867-ból), ugyancsak a
bejáratnáI Antal Károly 1944-ben készült Csodás érem Szeplőtlen Szüze
szobrocskája található.
Hangsúlyos a kápolna Mária-kultusza. A mellékoltár fölött a
Czestochowa-i kegyhely Mária-képe, a bejáratnál egy Mária-szobor
(mindkettő a kápolna eredeti berendezései közül, a XVIII. századból
vaIó), a kápolna előtti oszlopon az Immaculata szobor (a szeplőtlen
fogantatás dogma kihirdetésének emlékére, 1867-ból), ugyancsak a
bejáratnáI Antal Károly 1944-ben készült Csodás érem Szeplőtlen Szüze
szobrocskája található. Figyelemre méltó műemlék még a kápolna mellett
jobbról lévő kőkereszt és a homlokzaton a szentek szobrai (Rókus,
Gellért, Nepomuki János, László, Erzsébet, István, Margit, Imre,
Rozália) és a baloldalt elhelyezett árvíztábla (1838). A barokk
szimbolizmusában - sőt talán még az ókeresztény, római hagyományban -
gyökerező hármas apszisú Szent Rókus kápolnának nem kisebb a
művészettörténeti jelentősége a pesti oldalon, mint Óbudán a Raktár
utcai ókeresztény cella trichora archeológiai értéke.
Kommentáld!