JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD

JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD hírei

SZENT MAURÍCIUSZ MONOSTOR, BOROSTYÁNY KÚT - SZENTKÚT BAKONYBÉL

network.hu

Szent István király 1018-ban alapíthatta a Szent Mauríciusz tiszteletére szentelt bencés monostort.

A zárt, hegyekkel övezett, mégis jól megközelíthető bakonyi völgyet Szent Günter, niederaltaichi bencés szerzetes ajánlotta Szent István király figyelmébe.

Szent Mauríciusz Monostor

Bakonybél első temploma államalapító Szent István király idejében épült, aki – a hagyomány szerint – a Bakony erdeiben megbúvó, régi vallását megőrző magyarság megtérítésére bencés szerzeteseket hívott az országba, s itt, a Bakony belében térítő központot létesített. A templom az évszázadok viharaiban többször leégett, a mai monostor 1759-ben épült.

A barokk templomba lépve a belső tér nyugalma, harmóniája ragadja meg a látogatót. Tekintetünket a hatalmas főoltár vonzza magához, amelynek kékes- vöröses színárnyalatai és az aranyozás uralják a templom egész terét, a mellékoltárok és a szószék építményeit is. A templom és amonostor arborétuma az év minden szakában látogatható.

Borostyán Kút – Szentkút

A templomtól a Petőfi utcán végig haladva, 1,5 km séta után érünk a Borostyán-kút forráshoz, és a mesterséges tó partján álló Szent-kút kápolnához.

„Alig lehet helyet képzelni, mely ájtatos fohászokra jobban buzdítana, mint a Szent Kútnak környéke, hol a patakocska szünet nélküli moraja Isten szellemétől átlengedett ezeréves bükkös lombjainak suttogásával olvad össze.” (Rómer Flóris, 1860.)

Évszázadok óta legendák és népszokások fűződnek e helyhez, mely feltehetően a pogány honfoglalóink számára is áldozó hely volt. 1015 körül érkezett ide Gizella királyné rokona, a később szentté avatott Günther bencés szerzetes, a monostoralapító, hogy elmélkedő remeteéletet éljen a Borostyánkőnek nevezett hegy tövében. Bél Mátyás a 17. század elején a Veszprém vármegye leírása című munkájában írja:

„…Hegyes-kő felé pedig az ott emelkedő hegyek lábánál van egy szépen fölemelkedő, határkő módjára magasló szikla, amely azonban erős fákkal benőtt (neve: Borostyánkő). Annak csúcsán épített egykor a dicsőségesen mennybe ment Boldogságos Szűz Mária tiszteletére remeteséget Szent István rokona, Szent Günther és ott élt jámborul, s amint híre járt, ott is halt meg.”

Más források Szent Gellért sziklájának nevezik. Hiteles történelmi adat, hogy Szent Gellért, miután Imre herceg nevelését befejezte, a Bakony csendjébe vonult vissza, s itt élte remete életét 1023-1030 között. Szent Günther és Szent Gellért emléke elevenen élt az évszázadok során.