Az ünneplés már előző este, június 26-án elkezdődött, amikor is hagyományteremtő szándékkal ünnepélyes liturgia keretében helyezték ki Szent László hermáját nyilvános tiszteletre. Idén a szertartáshoz énekeskönyv- és DVD-bemutató, valamint egyházzenei áhítat is csatlakozott, melyen közreműködtek a a Gödöllői Kántorátus és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenész és népdalénekes növendékei, Balogh Piusz O.Praem. karnagy vezényletével.

Szent László ünnepén reggel 9 órától ünnepélyes zsolozsma-imádság kezdődött, melyet Pápai Lajos megyéspüspök vezetett. 10 órától kiállítás-megnyitó, valamint műhelykonferencia kezdődött a Győri Egyházmegyei Kincstárban, melyeknek témája egyaránt a negyed-évezreddel ezelőtti földrengés és az annak hatására, párfogásként és hálaadásként kialakult körmenet története volt. A Kiss Tamás kincstárigazgató által megnyitott műhelykonferencián többek között Kerny Terézia, Horváth József, Medgyesy S. Norbert, Perger Gyula és Székely Imre adott elő, valamint Szent Lászlóról szóló népénekek is felcsendültek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem növendékeinek előadásában. Ugyancsak 10 órától volt látható a Zichy Ferenc Látogatóközpont Bazilika Múzeumában a korábban már megnyílt „Szent László arcrekonstrukciójának rajzi kísérletei”, valamint a „Mindent egy lapra – Historizáló képregény Szent László király életéről” című kiállítás. A déli, majd a 16 órakor megtartott esti zsolozsma-imádság után a győri Nagyboldogasszony-székesegyház Palestrina-kórusa tisztelgett Szent László példája előtt egyházzenei áhítattal.

A 17.30-tól, városi és egyházi méltóságok részvételével megtartott koszorúzás után 18 órakor kezdődött az ünnepi szentmise, melyet Pápai Lajos megyéspüspök celebrált a hívekkel zsúfolásig megtelt székesegyházban.  Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora ünnepi szentbeszédét az 1763-as földrengés emlékének felidézésével kezdte, majd párhuzamot vont az idei árvízzel, melyet az összefogás, az ima ereje és Szent László oltalma közösen hárított el. Hangsúlyozta, hiába a materiális javak újjáépítése, lélek nélkül kártyavárként omlanak össze egzisztenciánk falai, ha jön az újabb veszély. Kiemelte, Szent László ebben is példánk lehet, hiszen a haza bajnokát nem csupán azért tiszteljük, mert erős kezű, rátermett uralkodó volt, hanem azért is, mert hitvalló emberként felelősséggel tudta használni a megszerzett hatalmat. A jelenkori közélet korrupciótól, botrányoktól hangos közegében ez megfontolandó intelem. Lukácsi Zoltán felidézte a lovagkirály egyik ránk maradt levelét, melyben szent királyunk megrendítő erővel ír arról, mennyire nehéz bűntelennek maradni uralkodóként, aki jutalom és büntetés, élet és halál felett dönt. Ez az őszinte kitárulkozás adja a hitelét többek között Szent László legendáinak is, melyek nem feltétlenül a történeti pontosságot, inkább a személyiség hitelességét bizonyítják. S így mondanivalójuk valós alapokon nyugszik. A rektor zárásként szent királyunk további oltalmát kérte népünkre.

A szentmise végén méltóságteljes körmenet során hordozták végig Szent László hermáját Győr belvárosában, majd visszahelyezték őrzési helyére, a Héderváry-kápolnába. az ünnep zárásaként 20.30-tól a Győri Filharmonikus Zenekar adott koncertet a székesegyházban.

Az ünnepi eseményről készült képgaléria a Győri Egyházmegye honlapján látható.

Paksa Balázs/Magyar Kurír