Szent István a legértékesebb örökséget, Jézus evangéliumát hagyta ránk– mondta Orosch János nagyszombati érsek augusztus 20-án, államalapító Szent István királyunk ünnepén a Szent István-bazilika előtti téren bemutatott hagyományos ünnepi szentmisén.

KÉPGALÉRIA - klikk a képre!

Az ünnepi szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros volt, aki számos püspöktársával együtt mutatta be a szentmisét. Az esztergom-budapesti érsek a szentmise elején hálát adott Istennek azért, ami Szent István országában 25 évvel ezelőtt történt. „Sok kötöttség és tilalom, sok félelem és megaláztatás után népünk lehetőséget kapott a Gondviseléstől, hogy szabadon kövesse a legnemesebb emberi értékeket. Nemcsak egyénileg, hanem a közösség életében is” – fogalmazott a bíboros. Erdő Péter számvetésre szólított fel, hogy éltünk-e a jóra, a szépre, az igazra nyíló lehetőségeinkkel.

A főpásztor szerint az I. világháború kitörésének 100. évfordulója ugyancsak hálaadásra, bűnbánatra és az igaz út keresésére szólítja szélesebb hazánkat, Európát, valamint az egész emberiséget is. „Ha az önzés, a gyűlölet, a bosszú szelleme veszi át az uralmat az emberek fölött, akkor a gyilkos erőszak pusztító áradatként boríthatja el az egész földet. Hogy ez ne ismétlődhessen meg, ragaszkodnunk kell az igazság és a szeretet értékéhez, kérnünk kell a megbocsátás és az újrakezdés kegyelmét” – figyelmeztetett Erdő Péter, aki a köszöntő szavak után megáldotta az új kenyeret.

Szent István király ünnepe nemcsak magyar ünnep, hanem egész keresztény katolikus Egyházunk ünnepe is – hangsúlyozta szentbeszédében az ünnepi szentmise szónoka, Orosch János nagyszombati érsek. A Hartvik-legenda szerint Szent István Krisztust hordozta ajkán, szívén és cselekedeteiben, emellett az volt a szándéka, hogy népe Krisztusban hívő nép legyen.

Amikor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2006-ban  imaévet hirdetett a nemzet lelki megújulásáért, sok külhoni egyházmegye is csatlakozott, így a felvidéki magyarok is imádkoztak a magyar nemzet lelki gyógyulásáért. Hűek kívántunk lenni Istenhez és hűek a nemzethez, amelyhez tartozunk – mondta Orosch János, hozzátéve: a hűség útja vezet a boldogsághoz. A felvidéki főpásztor szerint igenis megvalósítható Szent István példája, az istenhez, Egyházhoz, hazához és családhoz való hűség.

Szent István ugyanakkor azt hagyta örökségül intelmeiben, hogy az egynyelvű, egyszokású ország gyenge, esendő. Orosch János ezért is hangsúlyozta, hogy Árpád-házi szentjaink és az őket követő magyar szentek milyen ragyogó példát mutattak erre. Szent Erzsébettől kezdve sok szent magyar asszony: feleségek, édesanyák és szerzetesnők szereztek elismerést külföldön a magyaroknak. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy mi, magyarok is milyen sokat köszönhetünk azoknak a szent asszonyoknak, például a bajor Boldog Gizellának.

Az érsek ezt követően kitért arra, hogy manapság mennyire jellemző az, hogy csak azt vesszük figyelembe a keresztény hitből, ami tetszik nekünk. A bűn állapotát elhagyjuk, de nehezünkre esik arról lemondani, ami a bűnben kellemes. tekintetünket ugyanúgy hátra, a bűnre fordítjuk, ahogy Lót felesége tette, vagy a választott néphez hasonlóan visszavágyunk az egyiptomi húsos fazekakhoz. Kiirkegard jegyezte le, hogy az ír keresztények szándékosan nem merítették be a keresztvízbe a gyermekek jobb kezét, hogy az pogány maradhasson: hogy forgathassa vele később a kardot és más rosszat is tehessen vele. Szent István jobbja azonban nem egy pogány testrész, az Úr Jézus áldását osztogatta ez a kéz – figyelmeztetett Orosch János.

A nagyszombati érsek számba vette, hogy milyen megtévesztő nézetek fenyegetik még a keresztényeket is manapság, legyen az az újpogányság, az ősmagyar gondolkodás, a hedonizmus, az okkultizmus különböző válfajai vagy mondjuk az eutanázia elfogadása. Szent Pál szavai hozzánk is szólnak, hogy ugyanazt valljuk mindnyájan, ne szakadjunk pártokra.

A kommunista rendszerben az egyházat elnémították, bezárták – mondta Orosch János, aki szerint ezzel a rendszer kétszínű embereket nevelt. Sokan megszoktak ezt a fajta magatartást, ma is eszerint élnek, ezért lehet az, hogy olyan kevés az összetartás, az emberséges magatartás, a másik melletti kiállás.

Szent István a legértékesebb örökséget, Jézus evangéliumát hagyta ránk – fogalmazott az ünnepi szónok. Első királyunk nemzetét másokat tisztelővé tette és a Boldogságos Szűzanya oltalmába ajánlotta. Ezért nemcsak a múltunk dicső, jövőnk is ígéretes – mondta a főpásztor, aki azt javasolta, hogy mi, magyarok mindenekelőtt a keresztény hit gyakorlásában legyünk nagyok.

A szentmise végén hagyományos módon megtartották a Szent Jobb-körmenetet. 

Fotó: MTI, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Magyar Kurír