„A honfoglaló magyarok egyik vezére, Kende a mai Nyírség környékén telepedett le és főhadiszállása a mai Kaplony volt. Jóllehet az első írásos emlék a faluról csak 1267-ből származik, de éppen ebben az oklevélben találunk utalást arra, hogy a helyiség alapítása sokkal korábbi időkre nyúlik vissza” – írja Dr. Tempfli Imre „A kaplonyi monostor-templom” ismertetőjében.

Kende vezér fiai: Kücsid/Kusid és Kaplony a Képes Krónika szerint megkeresztelkedésük után itt alapítottak egy bencés monostort, természetesen templommal együtt.

Ez az első templom (Szent Márton tiszteletére lett szentelve) egyes feltételezések szerint 1080-ban épült, és háromhajós kora-románkori, bazilika típusú volt.

Sajnos ennek a templomnak sem kedvezett a tatátjárás, mert 1241-ben felgyújtották a monostorral egyetemben. Amikor a tatárok elhagyták Magyarországot 1242-ben, a Kaplony-nemzetség tagjai, Simon fiai, Péter és Eudus újra építették a templomot és monostort. 

A török idő (1526-1689) sem kedvezett a templomnak, nagyon súlyosan megrongálódott. 

Jobb idők a templom történetében akkor kezdődtek, amikor a Kaplony-nemzetségből származó gróf Károlyi Sándor elhatározta, hogy a kaplonyi monostort és annak templomát helyrehozza. 

Három hónappal a szatmári békekötés után, 1711. augusztus 18-án megirt alapító levelében a monostor és templom helyreállítási szándéka mellett azt is kifejezésre jutatja, hogy az újonnan betelepített svábok lelkigondozásra a monostorban ferenceseket szeretne látni: „az nevezett szent egyház mellé az Szálvátor provinciája beli Seraphicus szent Ferencz szerzetén levő Pater Franciscanusok számára egész klastromnak felállitását resolváltuk (határoztuk el) …”(idézet az 1711-es alapító levélből).

Mindkét vágya 1719-ig teljesült. A ferencesek letelepedtek az általa építetett emeletes kolostorba. A templom pedig barokk stílusban újult meg, és az Ige megtestesülésének titkát, karácsonyt ünnepelték benne, ez lett a titulus és a templom oltárképe, ami mind a mai napig látható a szentségi kápolnában, mert a nagy földrengést is átvészelte.

A negyedik, ma látható neoromán stílusban épült templom és kolostor együttes 1848-ban készült el, gróf Károlyi György bőkezű adakozásának köszönhetően, az 1834-es földrengés alkalmával rombadőlt barokk templom és kolostor helyett.

Gróf Károlyi György főúr, a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapítója a kor híres építészét, Ybl Miklóst kérte meg, hogy tervezzen új templomot, kolostort és kriptát, s a munkálatokat vezesse le.

Ezt a templomot Hám János püspök Szent Antal tiszteletére szentelte fel. Így Páduai Szent Antal lett a templom patrónusa, ezért látható a főoltár fölött az őt ábrázoló festmény.

A tornyok magassága 29 m, amit megnövel a 2,40 m magas kereszt.

Eredetileg a Károlyi Sándor által építetett ferences kolostor emeletes volt, viszont a mai egy szintes formáját a földrengés után, Ybl átalakításai, átépítései után nyerte el. 

A kolostor bejárata fölött látható, Szent Ferencet ábrázoló dombormű, emlékeztetett és a több tíz éves kényszer távollét után, 2008. augusztus 3-ától újra emlékeztet az épület eredeti rendeltetésére, mert újra ferencesek élnek benne (öten).

A domborműn olvasható felírás (pax et bonum—béke és jóság) a közismert ferences köszöntés./forrás :internet/