KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az egyházmegyei támogatással elkészült új óvoda, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Selyeben található, az összenyitható csoportszobákkal alkalmas helyszínnek bizonyult a Szent Gergely-nap lebonyolítására.

„Úgy gondolom, hogy ez a nap alkalmas arra, hogy a közös imádság és a bibliai történetek segítségével megtapasztalhassuk, hogy valóban egy közösséghez tartozunk. Számomra nagy öröm látni azt, hogy a rendezett körülmények közül érkező gyerekek és a nehéz körülmények között élő selyebi és abaújszolnoki cigány gyerekek mennyire fesztelenül tudnak egymással játszani, milyen örömmel tudják egymás előadását megtapsolni” – mondta Papp Zoltán homrogdi parókus, a selyebi tagintézmény vezetője.

A Szent Gergely-napon a Miskolci Egyházmegye fenntartásában működő intézményekből érkező homrogdi, edelényi valamint miskolci óvodások és iskolások vettek részt. A megjelenteket Csépányné Szabolcsik Erika, a homrogdi görögkatolikus általános iskola igazgatója köszöntötte, majd Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök vezetésével elvégezték a harmadik imaórát.

Orosz Atanáz gyerekekhez intézett rövid beszédében Nazianzi Szent Gergely egyik gondolatát emelte ki: „egyikünk sem él önmagának: mindnyájan másokért vagyunk”, majd kifejtette, mennyire fontos megtanulnunk azt, hogy másokért éljünk. Példaként a nemrégen elhunyt Telenkó Miklós atyát említette, aki a betegségében is megpróbált másokért élni, és aki tulajdonképpen erről a környékről származik, hiszen édesapja Homrogdon volt parókus.

Az imaóra után a selyebi gyerekek műsora következett, akik furulyaszóval és énekkel köszöntötték a vendégeket, majd elkezdődtek a szerepjátékkal megjelenített bibliai történetek: a paradicsomból való kiűzetés, a kenyérszaporítás és Sámuel története, Jákob és Ézsau története két feldolgozásban is, valamint Saul megtérésének története.

Tóth Klára tanító szerint, aki a miskolci gyerekeket készítette fel a találkozóra, az esemény mindenekelőtt egy újabb találkozási lehetőséget jelent Isten szavával, a Bibliával. A készület során, amikor kiválasztották a szentírási szakaszt, többször elolvasták, meghallgatták azt, értelmezték a szöveget, megalapozva a Szentírás-olvasást a gyermekek számára. „A szövegrészek, párbeszédek rögzítése mélyen az elménkbe és a szívünkbe véste Isten üzenetét” – mondta el a tanárnő. A bibliai szövegek dramatikus feldolgozásában, élményszerű megjelenítésében fontos a játéknak mint pedagógiai eszköznek a szerepe is – tette hozzá. „A történetek csoportos eljátszása közben a csillogó gyermekszemek ennek a közös nyelvnek az örömét sugározták. A találkozó alatt megtapasztalhattuk a közösség megtartó erejét.”

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

Magyar Kurír