Székesegyházunk a Püspöki Palota és az Egyházmegyei Kollégium (régen szeminárium) között emelkedik, művészien egységbe foglalva e három épülettömböt. Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelt templom alaprajza latin keresztet formáz, stílusát tekintve klasszicizáló barokk.  A homlokzatot két karcsú torony fogja közre. Külső homlokzatát négy toszkán és négy ión oszlopok tagolják. A pilléreken: Mózes, Keresztelő Szent János, Szent Péter és Szent Pál szobrai. Ezeket és a főoltár két oldalán álló szobrokat is Philipp Prokop (1740-1814) osztrák szobrászmester készítette. A pillérek felett ülő nőalak kehely (hit), egy-egy gyermek a horog (remény) és kereszt (szeretet) allegóriával.  

A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő. A barokk stílusnak klasszicizmusba hajló monumentális alkotása 1791-1797 között épült, azonban belső díszítése csak 1813-ra fejeződött be. Hefele halála után tanítványa, Anreiht György (1750-1823) irányította az építkezést.  Méretei (falakkal) hossza: 78,7 méter, a kereszthajó szélessége 38 méter, a hosszanti hajó szélessége 24 méter. Belső magassága 28 méter, külső magassága a tornyokkal együtt a kereszt csúcsáig 62,5 méter. Az eredeti mennyezetfreskókat Josepf Winterhalder (1743-1807 és Anton Spreng (1770-1845) késztette, sajnos a Szombathelyt ért bombázás következtében azok megsemmisültek. Így, ma már csak az archív fotók teszik lehetővé, hogy egykori szépségére is rácsodálkozzunk.  Az eredeti oltárképek (Dorffmaister I., A. Maulbertsch, A. Spreng) közül volt ami teljesen, volt, ami részben pusztult el.

A főhajó két oldalán 3-3 félkörös záródású oldalkápolna nyílik.  Itt a ma látható oltárképek, az északi oldalon jobbra: Lisieux-i Szent Teréz (Feszty Masa); Szent István király (Dorffmaister I.); Jézus Szíve (Takács István). A déli oldalon balra: Szent Sebestyén vértanú;  Nepomuki Szent János (mindkettő A. Spreng); Keresztelő Szent János Jézussal (Dorffmaister I.) A kereszthajó jobb oldalán az oldalkápolna festménye Szent Mártont (A. Maulbertsch) a Szombathelyi Egyházmegye védőszentjét ábrázolja. Márton püspök az ókori Savaria szülötte. Az oltáron elhelyezett Szent Márton Hermában a szent ereklyecsontjai, melyeket Tours érseke ajándékozott az egyházmegyének 1913-ban. II. János Pál pápa szombathelyi látogatásakor ennél az oltárnál imádkozott (1991.) Emlékét őrzi az itt elhelyezett bronzrelif (Lessenyei Márta). A stációkat Borsos Miklós szobrászművész készítette.

Szent Kvirin vértanú püspöknek állít emléket a sekrestye melletti oldalkápolna (A. Maulbertsch). A kora keresztény időkben 303 körül, Kvirin püspök itt Savariában szenvedett vértanúhalált. A kereszthajóban látható négy olajfestményt Kisléghy-Nagy Ádám kortárs festőművész készítette. A szentélyben ma látható főoltárkép Vizitáció, Takács István alkotása.  A kanonoki stallumok 1807-ben, a püspöki trónus 1810-ben készült. A déli kereszthajóból nyílik a sekrestye, melynek belső része a káptalani, külső része a plébániai sekrestye. Az orgona magassága 12 méter, melynek szekrényzete vörösfenyőből készült. A homlokzatban álló sípok magassága 6 méter. Az 1999-ben felszentelt – részben új  - orgona  4500 síppal, 54 regiszterrel és 3 manuállal felszerelt.  A Székesegyház alatti sírboltban Szombathely püspökeinek és kanonokjainak temetkezési helye.

Madonna kápolna

Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.

Régen az eredeti oltárkép Mihály arkangyalt ábrázolta, amit áthelyeztek a káptalani sekrestyébe. Az oltártól jobbra Ráfael angyal és Tóbiás, balra Gabriel őrangyal és kis pártfogoltja. A mennyezeten Joseph Winterhalder egyetlen megmaradt műve: Az Utolsó ítélet ábrázolásával (1800). A mester szignatúrája a bejárattól balra, a párkány felett olvasható.  Az ajtó feletti kép a Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan történetére utal. Balra az első káptalani székhely Vasvár, amit az 1578. évi országgyűlés határozata alapján áttelepítettek Szombathelyre. A kép jobb oldalán  Szombathely városképe látható. 

                                           Horváthné Simon Katalin