Szentbeszédében a főpásztor kiemelte, hogy Samassa bíboros életét két szent foglalja keretbe: Szent Jeromos ünnepén született, 1828. szeptember 30-án, és Szent István király ünnepén halt meg, 1912. augusztus 20-án. Tudjuk, hogy Szent Jeromos volt az a nagyszerű tudós, aki először fordította latin nyelvre a teljes Szentírást. A Vulgáta néven elterjedt latin Szentírás fordítása két évezreden át volt alapvető munkája a Egyház életének.

Isten kifürkészhetetlen akaratából Samassa bíboros is kiemelten jártas volt a mennyek országáról szóló tanításban, és a bibliai nyelveknek, különösen a latin nyelvnek kiváló tudósa volt. Az elemi és középiskolákat Nyitrán, Léván és Esztergomban végezte. Papi hivatást érzett, és a pozsonyi, majd a nagyszombati papnevelő intézetbe került, ahonnan a bécsi Pázmáneumba küldték. 1852. július 23-án szentelték pappá, majd Nagyszombatban lett az ottani gimnáziumban a klasszikus nyelvek tanára. Itt vetette meg alapját azon jártasságának, mellyel kora legrangosabb latin nyelv tudósa lett. Rövidesen Esztergomba került teológiai tanárnak, majd 1861-ben a budapesti egyetem biblikus tanszékét nyerte el. 1869-ben szülővárosának választókerülete egyhangúlag országgyűlési képviselőjévé választotta.

1871-ben lett szepesváraljai püspök, ahol rövid főpásztori működése alatt restaurálta a Szapolyai-kápolnát. Két év múlva, 1873-ban kapta egri érseki kinevezését. Beiktatásakor programját így fogalmazta meg: ƒ„Ígérem, hogy megyémnek jó és hű pásztora leszek, kész vagyok életemet adni a nyájért...” 1892-ben a Szent-István-rend nagykeresztjével tüntették ki; a budapesti egyetem rövidesen egyházjogdoktorrá választotta.

Írásaival és rendeleteivel arra törekedett hogy megerősítse az egyházi fegyelmet. Nagy lendületet adott a nevelés és oktatás ügyének Egerben és az egész egyházmegyében. Adakozott, alapítványokat tett, gondja volt a betegekre és az öregekre. Szent Jeromos nyomdokaiba lépett nemcsak azzal, hogy korábban a biblikus tudományok professzora volt Budapesten, hanem azzal is, hogy készíttetett egy új magyar Szentírás fordítást, amelyet a Szent István Társulat adott ki.

Több templomot építtetett, közülük a nyíregyházi nagytemplomot, amely ma a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyháza, amelyet gyakran egyszerűen Samassa-templomnak neveznek. Eger városa díszpolgárává választotta, s lefestette arcképét a város közterme számára. 1893-ban ünnepelték meg érseksége huszadik évfordulóját.

1904-ben X. Piusz pápa bíborossá nevezte ki; a következő évben megkapta a bíborosi kalapot. A történelem során ő volt az egyetlen egri érsek, aki elnyerte ezt a rangot.

39 éves egri érseki szolgálatának emléke még ma is él az egyházmegye papjai körében. A humoros történetek mellett tisztelettel emlegetik élete utolsó napjait. Amikor 1912-ben közeledni érezte halálát, összehívta a város papságát, és beszédet intézett hozzájuk. Józsue búcsúbeszédét olvastatta fel a Szentírásból: „Öreg vagyok és éltes. Ti tanúi voltatok mindannak, amit az Úr, a ti Istenetek a szemetek láttára tett ezekkel a népekkel. Az Úr, a ti Istenetek harcolt értetek.” Majd körmenetben vitték az érsekségre az Oltáriszentséget. A bíboros megáldozott, mindenkitől elbúcsúzott, és másnap, 84 éves korában meghalt.

Amikor e mai ünnepi istentiszteleten hálát adunk e kiváló főpap életéért és szolgálatáért, azért imádkozunk, hogy a Jó Pásztor fogadja őt kebelére, és hogy példája nyomán fakasszon új hivatásokat egyházában – fogalmazta meg az egri érsek.

A szentmise után a szlovákiai zarándokok és az egri hívek Ternyák érsek vezetésével levonultak a kriptába, és együtt imádkoztak a bíboros hamvainál.

Egri Főegyházmegye/Magyar Kurír