Európa: egy, senki, százezer – ezzel, a Luigi Pirandello regényére utaló rendhagyó címmel politikusok találkozójára került sor a Meeeting negyedik napjának délelőttjén. Európa vagy egy, vagy semmi, vagy sokszínű. Az eseményen részt vett Mario Mauro, az olasz Szabadságpárt (PdL) Európai Parlamenti küldöttségének vezetője; Luís Miguel Poiares Maduro portugál jogászprofesszor. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke helyett – aki családi okok miatt nem tudott megjelenni – Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke vett részt a találkozón.

Mauro a pénzügyi és gazdasági válság okaként a bátorság és az elképzelések hiányát nevezte meg, tehát bizalmi válságról van szó – mondta. Mario Mauro amellett érvelt, hogy „nem kevesebb, hanem ’több’ Európa kellene. Ha nagyobb lenne az integráció, akkor mára a világ első gazdasági hatalma lehetnénk, és a belső konfliktusokat is gyorsabban és nagyobb hatékonysággal tudnánk legyőzni”. Hozzátette: „az idő rövid, fel kell fognunk a történelmi pillanat drámaiságát, hogy elköteleződjünk egy erős európai vízió mellett, emlékezve mindig arra, hogy ami összeköt, az erősebb, mint ami szétválaszt.”

Tajani elmondta: „Az Európáról alkotott különböző elképzelésekről újra vitát kell nyitni, és el kell mélyíteni azt, hogy a polgárok alkossanak képet azokról az érvekről, amelyek Európa mellett szólnak, és ne egyszerűen csak azokra a hangokra hallgassanak, amelyek a pillanatnyi érdekek alapján igent vagy nemet mondanak.”

Evolúció és az emberi lény természete – e témában ült egy asztalhoz William E. Carroll, az Oxfordi Egyetem teológusa és Ian Tattersall, a New York-i Természettudományi Múzeum antropológusa. Az emberben ébred öntudatra a világmindenség. Ez akkor történt meg – mondja a paleontológus – amikor szimbólumokat kezdett használni. Az ember valami nagyobb hordozója, mint önmaga és mint megfigyelésének a tárgya. Ez megmutatja a természetét, hogy mindig továbbtekint, a külső megjelenésen túlra.

A természettudományok nincsenek, és nem lehetnek ellentétben a hittel, sőt fontos hozzájárulást tudnak adni a megismeréséhez – hangsúlyozta az oxfordi teológus. Minden tudomány hivatott erre, de fontos, hogy ne legyen köztük szereptévesztés.

Mi az ember, hogy megemlékezel róla? – Genetika és az emberi természet Jérôme Lejeune látásmódjában. Jérôme Lejeune, a Down-kórt okozó kromoszóma-rendellenesség felfedezője, a Pápai Életvédő Akadémia első elnöke. Nemzetközi elismerést kellett volna kapjon – mondta az egyik hozzászóló –, de a tudományos körök elszigetelték az élet védelmében képviselt álláspontja miatt. Egy rövid filmbejátszásban a híres francia genetikus, akinek boldoggáavatása folyamatban van, így fogalmazott: „csak az örök Bölcsesség marad, az amit nem az emberek találtak ki: ’amit egynek a legkisebbek közül tettetek, nekem tettétek’.”

A milánói ediktum 17. centenáriuma felé címmel szervezett kerekasztal-beszélgetésen Giorgio Feliciani, a Milanói Szent Szív Egyetem egyházjog-professzora és Giovanni Maria Vian, a L'Osservatore Romano igazgatója vett részt. Elhangzott: a vallásszabadság a mai napig égető kérdés maradt, annak ellenére, hogy az 1948-ban kelt emberi jogok egyetemes nyilatkozata is megerősítette. Ennek ellenére sokhelyütt nem ismerik el, vagy a magánjog szintjére akarják visszaszorítani. Ezzel a tendenciával Boldog II. János Pál és XVI. Benedek pápa is eredményesen szembeszállt, védelmezve az Egyház jogait, nyíltan tanúságot téve a társadalomban hitünkről, és hitelesen érvelve mellette. Feliciani professzor hangsúlyozta: „a legmegfelelőbb eszköz a laicista beszűkítés elleni küzdelemben, ha nyíltan gyakoroljuk szabadságunkat, akár a magánéletben, akár a vallásos életben, akár a nyilvános rendezvényeken, mint amilyen a Meeting”.

A földre tekintve… a csillagok közül: Az olasz űrhajós Paolo Nespoli, aki hat hónapot töltött a nemzetközi űrállomáson, sok képpel számolt be űrmissziójáról, bemutatta a világmindenség általa megismert véges részének végtelen nagyságát és szépségét. Beszélt a Szentatyával az űrből folytatott videokonferenciáról. Előadásában kiemelte, milyen kicsi az ember, bármilyen nagy dolgokra is képes. Végül röviden összefoglalta, hogy véleménye és tapasztalat szerint miként lehet komoly eredményeket elérni az életben: döntés, bátorság, tanulás, kitartás, felkészültség, csoportban való munka, szembesülni a hibákkal, nem elhallgatni őket, hanem tanulni belőlük; a jót megtartani, a rosszat eldobni.

Néhány további érdekes téma a szerdai napból: A non profit; Európa motorja, Albánia; Krisztus atlétája; Egy nép szabadságának gyökerei; Nevelés, önazonosság és párbeszéd.

Bemutatták don Francesco Ventorino, a Cataniai Egyetem nyugalmazott professzorának könyvét – Luigi Giussani – A hit erénye –, amely jól kapcsolódik a közelgő hit évéhez.

A Rimini Meeting napjának esti programjában a 40 éves szentpétervári Metropolita kórus adott hangversenyt, első alkalommal Nyugaton. A negyven ortodox klerikusból álló férfikar óriási sikert aratott. Különösen megható volt, ahogy tanúságot tettek a közelségről, kelet és nyugat közös gyökereiről.

Varga János/Magyar Kurír