Emlékezzünk 1956-ra, 56 hőseire, áldozataira !

OKTÓBER 23.-a, az 56-os forradalom és szabadságharc emléknapja, mely nemcsak nekünk, de a 20. század világtörténetében számos nép közös ünnepe.

E nap a terror és az elnyomás elleni hősi küzdelemre, a szabadság szeretetére emlékeztet.

1956 nélkül ma Európa sem lenne az a szellemi, gazdasági és politikai közösség, melyben Magyarországnak ismét helye van !

Ezt a küzdelmet idézi fel Albert Camus híres mondása:

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt 20 esztendőben.”

A forradalom bukása után, az 56-os meghurcoltakkal és üldözöttekkel, erdélyi magyarok ezrei kerültek börtönbe, vagy a bitófa alá. Ők voltak azok, akik az aradi vértanúk áldozatához közösen tették hozzá a magukét. Mert ők sem hősnek születtek, csak reménytelenül szabadnak, akikre a hősi napok multával lesből csapott le a szabadságtól rettegő hatalom.

Budapestről Örkény István ezt írta:

„ A kerek világon, minden térképen és glóbuszon ma átírják a nevedet Budapest.  Ez a szó már nem egy várost jelöl. Budapest ma annyit tesz, mint hősiesség. Budapest minden nyelvén a világnak azt jelenti: hűség, önfeláldozás, nemzeti becsület. Kívánom én is : légy mindörökké olyan, amilyen ma vagy Budapest.  Büszke és bátor emberek tanyája, magyarok jó útra vezérlője, az emberi fajta csillagfénye.”

És amikor az 56-os Budapestre és az egész Magyarországra gondolunk, akkor Kolozsvárra, Temesvárra és Erdélyre is gondolnunk kell, kegyelettel hajtva meg fejünket az áldozatok előtt.

Mert a magyar forradalmat itt is ezrek és ezrek éltették, hogy aztán megbüntesse őket is a hatalom megfélemlítő ereje.

Az az 56-os lyukas zászló, amely ma Strasbourgban az Európa Tanács székhelyét ékesíti, már régen a közös Európa egyik szép jelképe.

Idézzük fel emlékeinkben Mindszenthy bíboros beszédét,  Nagy Imrének az ENSZ tagállamaihoz intézett segélykiáltását e napon, a nemzeti ünnep napján.

A nemzeti ünnep soha nem önmagáért való. Legfőbb üzenete ezen ünnepnek, hogy ennek a kicsi országnak minden baja közös baj, hogy nem mindegy van –e, vagy nincs vallási tolerancia, és ha van,  annak hol a határa, hogy egész múltunkkal és jelenünkkel megyünk Európába, vagy sem.

Ha az összetartozás, az egymás iránti szeretet és megértés, a hit , és remény fogja sugallni ezen ünnep emlékét, akkor megértjük majd ünnepeink értelmét és üzenetét.

Imádság az 56.-os szabadságharc Hőseiért

Mindenható szent és igaz Isten, Akié minden dicsőség a mennyben és a földön, előtted állunk meg és adunk hálát, hogy adtál hősöket e népnek, akik a magyar nemzet fiaiként lettek hősökké, akik megértették az idők szavát, akiket magával ragadott a szabadság vágya, akiknél fontosabb lett a haza ügye, mint egyéni érdekeik. Köszönjük mindazokat, akiket 1956-ban magával ragadott a tenni akarás és azokat is, akiket magával sodort a honszeretet és az erkölcsi tisztaság nagyszerűsége. Köszönjük Istenünk azoknak példáját, akik egy tisztább és jobb életért készek voltak halni is. Nem a meghalás teszi hőssé az embert, hanem az, hogy önmagán túl látva egy eszméért, a nemzeti közösségért, az igazságért, a szebb jövőért semmi sem drága, még az élete sem. Mély tisztelettel emlékezzünk 1956 hőseire. A csodára, amikor az elnyomott és lefojtott érzések és gondolatok a szív legmélyéről megtisztulva törtek elő. Légy áldott Istenünk, a forradalmi napok ragyogó és örömteli tekintetű embereikért, akik az igazság, az erkölcsi tartás tiszta örömét hordozták, akik fegyverrel vagy fegyver nélkül a boldog jövő letéteményeseiként erősítették egymást.

Könyörülj rajtunk, Úr Isten, hogy méltóképpen ünnepelhessünk. Tisztíts meg minket, bocsásd meg bűneinket, hogy indulatoktól és önzéstől megtisztított szívvel állhassunk eléd Jézus Krisztusunk. Kérünk, adj erkölcsi tartást népünknek s add, hogy tetszésedre és egymásért élő nemzet fiaiként élhessünk. Urunk, kérünk Te adj önzés helyett áldozatra kész szívet, hogy élhessünk népünk javára és a Te dicsőségedre!

Kérünk, hogy az önigazságukban mindenre jogot formáló lelkület helyett, adj nekünk előtted való alázatot és irgalmas szívet. Könyörülj Urunk e világon. Könyörülj Urunk rajtunk is, hogy méltók lehessünk azokhoz, akikre emlékezünk.

Ámen. 

Orosz Ferenc (Pécel + 2011) lelkipásztor elmondta Budapesten, az 1999. április 24-én tartott rendezvényen