Címlap
Hazai
Ferenc pápa
Külhoni
Kitekintő
Megszentelt élet
Nézőpont
Kultúra
Kattéka - Videótár

RSS
A fatimai napcsoda – szkeptikus ellenvetések, objektív válaszok
2012. május 30. szerda 09:00
Az egyházilag elismert portugáliai Szűzanya-jelenések megdöbbentő igazolása volt a több tízezer ember – köztük fotósok, újságírók, kétkedők, szocialisták, ateisták – szeme láttára történt napcsoda.

1917. október 13-án becslések szerint mintegy hetvenezren gyűltek össze a Cova da Iria mezején, mert a három fatimai látnok előre bejelentette, hogy aznap délben csoda fog történni. A zuhogó eső egyszer csak elállt, és a felszakadozó felhők mögül opálfényű, forgó korongként bukkant elő a Nap. Szivárványszínű sugarakat szórt, majd meg-meglódult a Föld felé. Sokan azt hitték, itt a világvége. A jelenség perceken át tartott, s amikor véget ért, a szemtanúk elmondása szerint csuromvizes ruháik „egyszerre teljesen szárazak lettek”. Az eseményről számos tudósítás jelent meg a korabeli világi lapokban.

„Az emberek döbbenten nézték, hogy a Nap megrázkódik, majd gyors, hihetetlen mozgásba kezd, a kozmikus törvényeknek ellentmondó módon” – írta Portugália akkori legnagyobb – kormánypárti, egyházellenes – újságjában, az O Séculóban Avelino de Almeida, aki korábban gúnyolódó cikkeket írt a fatimai eseményekről.

„A Nap, amelyet hol bíbor, hol sárga vagy mélyvörös láng övezett, mintha hihetetlen gyors, forgó mozgást végzett volna, s közben időnként úgy látszott, mintha leesne az égről és a Föld felé zuhanna, hatalmas hőséget sugározva” – tudósított Dr. Domingos Pinto Coelho az Ordem című lapban. Hasonlóan írta le az eseményt Dr. Almeida Garrett, a Coimbrai Egyetem természettudós professzora.

Mint minden csodánál, természetesen itt sem maradtak el az eseményt kizárólag természetes okokkal magyarázó vagy eljelentékteleníteni próbáló, „tudományos” ellenvetések. A szkeptikus véleményekkel kapcsolatban egy kanadai katolikus szerző, Mark Mallett válaszait ismertetjük.

Ellenvetés
A paranormális jelenségeket kutató, szkeptikus Joe Nickell helyesen jegyzi meg, hogy napcsoda állítólag más Mária-jelenések helyszínein is történt. Egy ilyen alkalommal, a kilencvenes években Georgiában „szemvédő Mylar napszűrővel ellátott teleszkópon” keresztül vizsgálták a Napot. Mint írja, „több mint kétszázan nézték meg a Napot szűrőn keresztül, és senki nem látott semmi szokatlant.” (Skeptical Inquirer, Vol 33.6 Nov/Dec 2009)

Válasz
Felmerül a kérdés, mi szükség volt teleszkópra, amikor a napcsoda során elsősorban a Nap különös mozgásáról számoltak be a szemtanúk. Fatimában azt látták, hogy a hatalmas égitest pályájáról letérve, ide-oda „táncolva” zuhan a Föld felé. Erről még egy amatőr csillagász is azonnal megmondja, hogy fizikai lehetetlenség, amely ellentmond a természet törvényeinek és messze meghaladja egy lencse hatókörét.

Érdemes megjegyezni, hogy a napcsodát általában nem látja mindenki. Fatimában is voltak, akik csupán ragyogó színeket láttak, mások pedig semmi szokatlant. Ez egyrészt eleve kizárja a tömeges hallucináció vagy a tömeghisztéria lehetőségét (amit még valószínűtlenebbé tesz, hogy a napcsodának a Cova da Iriától 18 km-re is voltak szemtanúi). Másrészt a tény, hogy nem az egész portugál lakosság látta a különleges eseményt, szintén a csoda mellett szól, hiszen egy, az ország felett elvonuló szoláris jelenséget mindenkinek látnia kellett volna. A jelenséget azonban egyetlen obszervatóriumban sem figyelték meg. „Lehetetlen, hogy ennyi csillagász, sőt az egész félteke összes lakójának figyelmét elkerülte volna... fel sem merül, hogy csillagászati vagy meteorológiai jelenség lett volna... Vagy minden fatimai szemtanú tévedett, vagy természetfeletti beavatkozásra kell gondolnunk” - írta John De Marchi olasz pap, kutató. (The Immaculate Heart, 1952b:282)

Ellenvetés
Auguste Meessen, a Leuweni Katolikus Egyetem Fizikai Intézetének professzora szerint a szemtanúk élményei nem mások, mint a hosszas napbanézés optikai hatásai. Úgy véli, a megfigyelt „táncolást” valószínűleg a rövid napbatekintések nyomán keletkezett retinális utóképek, a színek váltakozását pedig a retina fényérzékeny sejtjeinek károsodása okozza. (Auguste Meessen 'Apparitions and Miracles of the Sun' International Forum in Porto 'Science, Religion and Conscience' October 23–25, 2003 ISSN: 1645-6564)

Válasz
Régi szemészi tapasztalat, hogy akár néhány másodpercnyi napbanézés is átmeneti vagy maradandó szemkárosodást okozhat. A fatimai napcsoda során több tízezren néztek a tűző déli Napba, mégpedig nem másodpercekig, hanem percekig – egyesek szerint tíz percig –, mégsem volt olyan híradás, hogy akár egyetlen jelenlévő is szemkárosodást szenvedett vagy megvakult volna (ami más állítólagos jelenési helyeken sajnos megtörtént egyes csodaváró zarándokokkal).

Válasz