Ócsa

A tájház az Árpád-kori premontrei kolostorral
Ócsa címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Gyáli
Rang	város
Polgármester	Bukodi Károly Zoltán (FIDESZ)[1]
Irányítószám	2364
Körzethívószám	29
Népesség
Teljes népesség	9064 fő (2010. január 1.)[2] +/-
Népsűrűség	111,00 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	81,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ócsa Pozíció Magyarország térképén
Ócsa Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47.2934° k. h. 19.2259°

Ócsa város Pest megyében, a Gyáli kistérségben, a fővárostól déli irányban 30 kilométerre.

Közigazgatási területéhez tartozik: Felsőbabád, Alsópakony, Czirják tanya, az Öregszőlők, Székes, Újerdő.

Fekvése

Ócsa közúton az M5-ös autópálya, valamint az 5-ös számú főút felől megközelíthető, vonaton a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon fekszik. Budapest irányából a 635-ös és 636-os buszokkal közelíthető meg. A várost még érinti a 609-es, a 641-es, a 642-es és a 643-as buszok is, amik a szomszédos településekkel teremtenek kapcsolatot.

Az őslápÓcsa mellett terül el a Turjánvidék, Turjános vagy Öregturján nevű ősi tőzegláp. Ritka fajok, mint a rákosi vipera, a fekete gólya, a kerecsensólyom, a jégmadár, az ezüst sávos szénalepke élőhelye. Egyedülálló, 3575 hektáros jégkorszaki ősmocsár-maradvány. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. Története

Ócsát az Árpád-kor óta folyamatosan lakják. Nevét 1235-ben említette először oklevél Alza néven. A Szent Mária tiszteletére emelt premontrei monostora a váradelőhegyi Szent István-monostor filiájaként jött létre és 1235-ben már fennállt. A monostor helyén álló bazilika a román stílusú magyar építészet egyik legfontosabb emléke.

 

 

1307 szeptember 29-én Károly Róbert király oklevelet is adott ki itt.

Lakossága 1600 körül református [1] hitre tért és birtokba vették a premontrei templomot. A hagyományos református paraszti réteg az Alszegen élt, és sokáig jóval módosabbak voltak, mint a 18. században épült katolikus templom környékére később települt katolikusok.

 

A katolikusok száma később, a csűrkerti parcellák kiosztásával, a földesúri majorságok létrejöttével, a babádi és alsópakonyi puszták benépesülésével gyorsan növekedett. Miután evangélikus és baptista gyülekezetek is megtelepedtek, a 20. század közepére a katolikus-protestáns arány ismét kiegyenlítődött.

 

Ócsa 1856 körül járási székhely lett.

A 1950-es évektől az ócsaiak jelentős része a fővárosba ingázó ipari munkás lett, a vasúton túl kiparcellázott területekre pedig ismét sokan települtek be.

NevezetességeI

• Premontrei kolostor (Ócsa) Műemlék az ócsai református templom. 13. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, amely a premontrei rend számára épült, a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása.

Nevezetessége, hogy a Szent László legenda falképsor néhány részletét lehet látni a szentélyben, az északi falon. Budapesthez ez a templom van a legközelebb azok közül, amelyben a Szent László legenda középkori falképsora látható.

Kissé távolabb lévő ilyen másik templom Nógrádban Tereske. Felújítását a 20. század elején, 1922-1924-ben Foerk Ernő budapesti építész tervei alapján végezték.

• Az 1778-ban nyitott temetőben 500 régi, jellegzetes, főleg helybéliek faragta kopjafa látható.
• Az Ócsai Tájház kiállításai
• Az öreghegy pincesora – mintegy 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, náddal fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince
• Ócsai Tájvédelmi Körzet – a fokozottan védett részek kivételével szabadon látogatható, fogadóháza a templom mellett van a dr. Békési Panyik Andor u. 4. számú házban
• Ócsai Madárvárta – Az Ócsai Tájvédelmi körzetben már több mint 20 éve működik Csörgő Tibor vezetésével az Ócsai Madárvárta.
• A Szentháromságnak szentelt katolikus templom, melyet 1777-ben szenteltek föl.