Ő is katolikus: a liechtensteini Alois herceg

Mindazonáltal nem ő a kicsiny monarchia uralkodója, hanem apja, II. János Ádám. Ő azonban 2004. augusztus 15-én a mindennapi ügyek intézésének jogát átruházta fiára, a régenshercegre – az államfő azonban János Ádám maradt. 

A Zürichben született Alois, azaz Alajos herceg többek közt a brit sandhursti Királyi Katonai Akadémián tanult. Hongkongban és Londonban szolgált, majd a salzburgi egyetemen tanult jogot; 1993-ban diplomázott. Ezután 1996-ig egy londoni auditálócégnél dolgozott, ekkor pedig hazatért a királyi család székhelyére, Vaduzba (itt a középkorban épült vár a hercegi család otthona), ahol apja pénzügyeit intézte, és a politikai életben is egyre aktívabbnak mutatkozott, valamint rendszerint reprezentatív feladatokat látott el. 

A liechtensteini hercegnek széles körű hatalmat biztosít a 2003-ban megtartott népszavazás, amivel jóváhagyták a herceg által kezdeményezett alkotmánymódosítást. Ezzel az alkotmányos monarchia felváltotta az 1921-es alaptörvényt. Az új alkotmányt kritizálta többek közt az Európa Tanács is, mivel jelentős hatalmat hagyott a hercegnél, például fenntartotta az egyébként addig is meglévő vétójogát, valamint hogy menesztheti a kormány tagjait. Ezen kívül itt döntöttek arról, ha valamelyik körzet ki akar válni az államból, akkor ezt megteheti. A herceg bejelentette, ha a referendumon feltett kérdések elbuknak, családjával Ausztriába költözik. Az ellenzéki Mario Frick volt miniszterelnök ellenkezése ellenére a feltett kérdések mindegyikére igent mondott a lakosság, 64 százalékos többséggel. A hercegség alkotmánya egyébként a közvetlen demokrácia elemeit is magában foglalja, mivel széleskörű lehetősége van a szavazóknak a törvényhozástól függetlenül törvényeket kezdeményezni.

2005. november 27-én a hercegségben népszavazáson utasították el az abortusz és a születésszabályozás betiltását. A betiltás ötletét támogatta Wolfgang Haas érsek is (Haas 1997-ben lett az akkor létrehozott vaduzi érsekség főpásztora, jó kapcsolatot ápol a tridenti rítust terjesztő, Róma-hű Szent Péter Papi Testvériséggel). Alois herceg vele és az abortuszellenesekkel szimpatizált. Mint azonban azt megírtuk, 2011-ben nemet mondott az abortusz népszavazás általi legalizálására a királyi vétó alkalmazása lehetőségének bejelentésével. Idén tavasszal már azzal fenyegetőzött, hogy lemondani is kész a kétszáz éve a családja által kormányzott hercegség vezetéséről.

Alois herceg, aki gyakorló katolikus, 1993-ban vette feleségül Zsófia bajor hercegnőt, akivel négy gyermeket nevelnek. 

Liechtenstein Európa negyedik és a Föld hatodik legkisebb állama. Fővárosa Vaduz, legnagyobb városa Schaan. Az Ausztria és Svájc között elhelyezkedő kicsiny hercegség magva az 1342. május 3-án alakult Vaduzi Grófság volt. Jelenlegi határait 1434-ben nyerte el, amikor egyesült Vaduz és Schellenberg. Az előbbi 1699-ben, az utóbbi 1712-ben lett a Liechtenstein-ház birtoka. János Ádám herceg (Fürst Johann Adam Andreas von Liechtenstein) a Schellenberg-uradalomért 115 ezer forintot, a Vaduz-uradalomért 290 ezer forintot fizetett a régi tulajdonosnak, Hannibal von Hohenems grófnak.

A Liechtensteini Fejedelemséget, mint önálló államot 1709. január 23-án VI. Károly német-római császár alapította meg a Német-római Birodalom keretében. Az első hét herceg még a lábát sem tette a hercegség területére, inkább Bécsben laktak, esetleg csehországi és morvaországi birtokaikon. A hercegség 1806-tól, a Német-római Birodalom feloszlásától szuverén állam. 1806 és 1813 között tagja volt a Rajnai Szövetségnek, 1815 és 1866 között pedig a Német Szövetségnek. 1866-tól teljesen független állam, amely az első világháborúig az Osztrák–Magyar Monarchiával ápolt szoros kapcsolatokat.

1921-ben kiáltották ki az alkotmányos monarchiát. 1923-ban gazdasági és vámunió jött létre Svájccal, azóta az ország hivatalos pénzneme a svájci frank. A hercegségben a nők csak 1984-ben kaptak választójogot.  A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll, a kormány öttagú. A hercegi család jelenleg a világ leggazdagabb családjai közé tartozik, a herceg magánvagyona kétmilliárd dollárra tehető