A nyugalmazott főpásztor tavaly tél óta a papi otthon lakója, ahol kényelmes lakrészt alakítottak ki számára. Februárban kapta meg lakótársaival együtt a koronavírus elleni védőoltást, így már nyugodtabban fogadhatta a betegségen átesett Udvardy Györgyöt és a szintén hetekkel ezelőtt védőoltást kapott helynököt.

A 77 éves Márfi Gyula a papi otthon többi lakójával együtt mutatja be naponta a szentmiséket az otthonhoz tartozó volt ferences templomban, ahol nemrégiben a húsvéti szertartásokat is vezette. Az elkövetkező hetekben ő is ismét útra kel a főegyházmegye területén, és számtalan helyen bérmál majd fiatalokat.

*

Szent Gyula (Iulius) pontifikátusának kezdetén halt meg a keresztény egyház legnagyobb támogatója, I. Constantinus császár. A két részre szakadt Római Birodalom nyugati részén legkisebb fia, Constans császár léphetett trónra.

I. Gyula pápasága nagyrészt az ismét fellángoló arianizmus elleni vitákban merült ki. 340-ben Rómába zsinatot hívott össze, amelyre meghívta a keleti püspököket is. Nikomédiai Euszebiosz követői, az euszébiánusok azonban nem jelentek meg a zsinaton, sőt levélben fejezték ki nemtetszésüket a zsinattal szemben. A zsinaton részt vevő mintegy ötven püspök azonban csatlakozott Gyula pápa ítéletéhez, teljesen rehabilitálták Atanáz alexandriai püspököt és a többi, az ariánusok által 335-ben hivatalától megfosztott püspököt. A határozatot Gyula pápa méltóságteljes levélben közölte az ariánusokkal, ők azonban nem nyugodtak bele a döntésbe. 341-ben Nikomédiai Euszebiosz követői zsinatot tartottak Antiokheiában. Itt felújították vitájukat Atanáz elmozdításáról. Euszebiosz ugyanis a nikaia–konstantinápolyi hitvallást ugyan aláírta, de mégsem értett vele egyet, és az ariánusokhoz közeledett. Atanáz pedig egyike volt az arianizmust leginkább bíráló püspököknek. A kiújuló viták odáig vezettek, hogy Euszebiosz követeket küldött Gyulához és Constanshoz is.

I. Gyula védelmébe vette Atanázt, ezzel egyetértve a nikaiai hitvallással és ellenszegülve az arianista nézeteknek. A császár pedig nem avatkozott bele az egyházi ügyekbe. Az első zsinaton a pápa kinyilatkoztatta álláspontját, szembekerülve ezzel a keleti püspökökkel.

342-ben a római zsinaton Gyula személyesen erősítette meg tisztségében Atanázt. A vita lezárására 343-ban Serdica (a mai Szófia) városába zsinatot hívott össze. Ezen mindössze 76 keleti püspök jelent meg, akik hamarosan kivonultak a megbeszélésről, és Serdicától nem messze, Philippopolisban ültek össze. Itt megfosztották hivatalától I. Gyulát és Atanázt is. Ezt az eseményt gyakran nevezik az első egyházszakadásnak is.

A vita lezárultával 349-ben Atanáz visszatérhetett a számkivetésből, Gyula pápa pedig nagy tisztelettel fogadta Rómában, és gratuláló levéllel bocsátotta útjára.

A vitákon és hatalmi villongásokon kívül Gyula átszervezte a pápai irattárat a császári hivatalok mintájára, legalább öt templomot is építtetett és temetőt nyittatott. Megtiltotta, hogy klerikusokat polgári bíróság elé idézzenek.

Ünnepét április 12-én tartják. Ereklyéi az egyik hagyomány szerint a Szent Praxedesz-, a másik szerint a Santa Maria in Trastevere-bazilikában vannak.

(Magyar katolikus lexikon)

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír