„A Nizzában a templomban megölt katolikusokat méltán tekinthetjük vértanúknak, őket ugyanis szándékosan, a hit iránti gyűlöletből gyilkolták meg” – fogalmazott Erdő Péter a halottak napján elmondott homíliájában, miközben Bécsben ugyanekkor egy fegyveres válogatás nélkül lövöldözött ártatlan járókelőkre. A bíboros, prímás ilyen események után volt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus podcastjának vendége, ahol arról is nyilatkozott, hogy miért lényeges, hogy az ártatlanok halála miatt érzett haragot kezeljük.

„Érthető, hogy az ártatlan áldozatok láttán elfogja a harag az embereket.

A harag, bár a hét főbűn egyike, önmagában nem bűn, hanem olyan beállítottság, amelyből bűnök fakadnak.

A haragból fakadhat az erőszak, a gyilkosság, a bosszú és sok minden egyéb, amivel mi nem tudunk azonosulni” – mondta Erdő Péter annak kapcsán, hogy ismét ártatlan emberek váltak terrortámadás áldozataivá. A bíboros arra emlékeztetett, hogy a keresztényi szeretet azonban mindenki felé kötelez bennünket. Hozzátette:

Jézus tanítása az ellenségszeretetről azt mutatja, hogy még miközben védekezünk is, meg kell tartanunk egyfajta mérsékletet, erről szól az Egyház ősi tanítása a jogos önvédelemről.”

Erdő Péter elmondta, a hagyományos morálteológia felsorolja azokat az értékeket – az élet, az egészség és az életfontosságú javak –, amelyeket támadás érhet, de azt jogosultak vagyunk akár erővel is elhárítani. Persze felmerülhet a kérdés, hogy mit jelentenek az életfontosságú javak? A bíboros egykori piarista gimnáziumi tanárának példájával magyarázta el a hallgatóknak, hogy ilyen a télikabát tél idején. 1945-ben „vetkőztető alakulatok” járták az utcákat, és rászegezték az emberekre a géppisztolyt, úgy vették el a ruháikat, aki nem vigyázott, az megfagyott. Erdő Péter hozzátette: „A terrortámadásban az élet forog veszélyben. A jogos önvédelem lehetőség, néha kötelesség is.”

A főpásztor az evangéliumból Keresztelő Szent János példáját emelte ki a védekezés kapcsán, aki Jézus fellépése előtt bűnbánatot hirdetett. Mindenféle emberek odasereglettek a hívására, köztük katonák is, akik azt kérdezték tőle, hogy ők mit tegyenek. Nem azt a választ kapták, hogy „Dobjátok el a fegyvert!” Hanem azt kérte tőlük Keresztelő Szent János, hogy elégedjenek meg a zsoldjukkal, és ne fosszák ki a védtelen lakosságot. Végezzék a fegyveres szolgálatot, a közösség védelmét felelősséggel, önmérséklettel.

Erdő Péter ahhoz a generációhoz tartozik, amelynek tagjai gyermekként már szembenéztek egy világjárvánnyal, a fertőző gyermekbénulással. Ennek az időszaknak a személyes emlékeit is felidézte a beszélgetés során. Azt mondta, hogy

a félelem természetes dolog olyan helyzetben, ha nem tudjuk, mivel állunk szemben, hogyan védekezzünk. A félelemnél erősebb probléma a nagy fokú bizalmatlanság, amely az elmúlt évtizedben kialakult az emberekben,

elsősorban a tömegtájékoztatással szemben, az álhírek és az egymásnak ellentmondó információk miatt.

A beszélgetés során kitért arra is, hogyan üresedtek ki, járatódtak le bizonyos kifejezések a hétköznapi használatban, amelyek a keresztény közösségek számára sokat jelentenek. Erdő Péter ezek közül kiemelte a szeretetet, ami központi fogalom. Példaként említette, hogy az alkoholista és a drogfüggő embert nem az szereti a legjobban, aki minden kívánságát teljesíti, miközben látja, hogy elpusztítja saját magát. A főpásztor hangsúlyozta, „ne csak a vágyaink mondják meg, mi a jó nekünk”.

Isten megalkotta az embert és a világot, amelynek vannak törvényszerűségei, amelyek megmutatják, mi válik az ember javára, és mi az, ami megsemmisíti. Az ember igazi javát akarni, az a szeretet.

Az adás ITT hallgatható meg.

Forrás: NEK

Fotó: Ambrus Marcsi

Magyar Kurír