Az eltakart és leleplezett feszület
Régi hagyomány a kereszt lila vagy fekete lepellel való letakarása. Ennek oka, hogy a keresztek és a szobrok az első ezer esztendőben nem az önmagát feláldozó, szenvedő Jézust ábrázolták,hanem a dicsőséges, királyi Krisztust.
A keleti egyházaknál ma is ez az általános krisztusábrázolás.
Jézus a kereszten is győz. A mennyei királyságot koronával, palásttal fejezték ki, de szokás volt a keresztek közepére helyezett drágakő is. Ezen a vasárnapon a dicsőség jelképeit letakarták. Innen ered a fekete vasárnap elnevezés. az 1200-as évektől kezdődően nyugaton a szenvedő, vérrel verejtékező, fájdalmas krisztusábrázolás lett a gyakoribb.
Liturgikus hagyomány szerint a templom feszületeit és a főoltár képét, föltámadásig régen fekete,1965 óta inkább lila, a nagyhéten pedig fehér lepellel takarják le. A középkorban erre a böjti lepelre ráfestették Jézus életének vagy szenvedésének egy-egy állomását, s így az a nép számára egyúttal biblia pauperumként szolgált. Magyarországon a böjti lepel a mennyezetről, atriumphus gerendájáról csüngött le, s eltakarta az egész személyt.Katolikus családoknál sok helyen ma is szokás fekete drapériát borítani a szentképekre.A kereszten az ártatlan. A kereszt tövében pedig bűnösök és bűnbánók. - A Golgota a kiengesztelődés helye, a perlekedő szó elnémul. Terhekkel, gyógyításra váró terhekkel állsz ott Krisztus előtt. A megbocsátás, a megtérés, a Krisztushoz fordulás napja ez, mert Ő meghalt érted.- A szeretet azonosulni akar. Kérd a látást, hogy a napi haláleseményekben és a golgotai kivégzésben felismerd az Ő halálát.
A nagypénteki szertartásban a ministránsok ünnepélyesen behozzák az leleplezett keresztet, amit a pap három lépésben leleplez és a nép elé tár. Leveszi a miseruháját, a cipőjét, és
magánemberként a Szentkereszt elé járul, hódolva a Kereszt elé járul, megcsókolva Krisztus keresztjét. Sokaknak fönntartása van ezzel a megdöbbentően szép szertartással kapcsolatban, mintha mi imádnánk a keresztet, mert megcsókoljuk azt.
Gondoljuk meg, hogy amikor a fronton nagyapáink elővették nagyanyánk képét,és megcsókolták azt, akkor nem egy darab papírt puszilgattak, hanem a képen keresztül a szeretteikkel próbáltak kapcsolatot találni, emlékezni. Így vagyunk mi is a kereszthódolattal, egy évben egyszer ünnepélyesen megcsókolhatjuk Krisztus keresztjét, kifejezve a hódolatunkat és szeretetünket Megváltónk előtt. Ugye te is eljössz erre a megható, és éltető nagypénteki szertartásra?