Többek között a Völgy vendége volt az idén is az Édenkert (katolikus templomkert) elnevezésű csoport, akik a kapolcsi katolikus templom udvarán a fogyatékkal élő embereket foglalkoztató műhelyek kézműves munkáiból mutattak be igényes kivitelezésű alkotásokat, termékeket, s bemutatóikon közelebbről megismerhetővé vált a sérült emberek világa.

Taliándörögdön a Faludi Ferenc Akadémia immár második alkalommal rendezett a nemzetközi amatőr filmszemle és fotópályázat tavalyi díjnyertes alkotásaiból vetítéseket. A tavalyi pályázat témája a „remény” volt, s bár az alkotókra volt bízva, hogy a témát hogyan, milyen aspektusból ragadják meg, számos szakrális ihletésű alkotás is született, melyek közül Püsök Botond, Veronika Szemlova és Zurbó Dorottya rövidfilmjét is újra bemutatták. Egyúttal meghirdették az idei pályázatot, melynek témája a „hűség”. Az akadémia küldöttei a filmszemle keretében bemutatták a jezsuita rend változatos arculatát, azt, hogy milyen sok formában van jelen a társadalom színterén, s bemutatkozhatott  a rend A Szív című folyóirata is.

Rendkívül értékes, kultúrtörténeti érdekességeket ismerhetett meg  a látogató Fekete László főkántor Hebraizmusok a magyar kultúrában című taliándörögdi előadásából, amely szakrális témájú képzőművészeti és irodalmi alkotásokon mutatta be, a héber bibliai szöveg- és imarészletek, feliratok megjelenését  a keresztény magyar művészetben, nemegyszer azok szerves összefonódását a műveken, rámutatva a kereszténység zsidó gyökereire.

Kapolcson az iskolaudvaron gyermekcsoportok előadásában megelevenedett József és testvérei, valamint Szent Ferenc története tánccal, muzsikával, Berecz András mesemondó pedig a rokon népcsoport, a csuvasok népdalaiból, sördalaiból és imádságaiból adott elő egy csokorra valót.

Az idei fesztivál egyik lelki központja volt a „Kaláka versudvar” Kapolcson, ahol a népszerű Gryllus-fivérek csapata, valamint a Misztrál zenekar volt a házigazda. Az előbbiek előadásában felidéződött Szent Pál apostol életútja és missziós útjai Sumonyi Zoltán versei alapján, valamint az emlékezetes Kányádi Sándor fordította jiddis népdalok, népénekek, a Volt egyszer egy kis zsidó című lemezükről. S felhangzott a Misztrál-muzsikát meghatározó Gyöngyöt az embernek című összeállítás is Kárpáti Tibor szakrális lírai soraival, amely akár a versudvar küldetéses üzeneteként is felfogható: „valami érzést gyönyörűt, szépet / valami hangot valami képet… szent dal csengését / majd a szent csendet… lelkek sebére hófehér tépést / tenni az Isten felé pár lépést / átlépni közben árkot, göröngyöt / és az Embernek szórni a gyöngyöt”. Ugyanitt több alkalommal megszólalt Pilinszky költészete is Hobo közvetítésében.

A katolikus templomokban komolyzenei koncerteket szerveztek, s bár Monostorapáti kimaradt az idei fesztiválból, mégsem maradt el itt a hagyományos záró templomi völgymise, melyet a fesztivál lelki vezetője, Illés Sándor, a völgyi falvak plébánosa mutatott be. Az idén a Zene Mindenkié Egyesület (értelmileg sérült fiatalokból álló) Parafónia Zenekara adott koncertet az évekkel ezelőtt itt megismert baráti közösséggel, a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium vegyeskarával együtt a szertartás után. Megrendítő szép pillanatai voltak ezek az idei fesztiválnak, ahogy a sérült fiatalok – amint a plébános is hangsúlyozta szentbeszédében – a rájuk bízott küldetést lelkesen teljesítették mély átéléssel Isten oltára előtt.

Toldi Éva/Magyar Kurír