„Mit szólnál, ha megtanulnál imádkozni?” Ezzel a provokatív kérdéssel vezeti be az olvasót a 6 létrafok az imához című könyvének világába a szerző, Gimmi Rizzi. Majd így folytatja: „Előre hallom tiltakozásodat. Mégis kérek egy kis türelmet. Tudod mit kell tenned? Először is legyen világos képed az imádságról, és komolyan el kell kezdeni imádkozni. ... Te döntsél, akarsz-e Jézus barátja lenni? Tanulj meg imádkozni: ez a kis könyv ebben akar segíteni.” A könyvet Gimmi Rizzi elsősorban „komoly középiskolás fiatalok” számára írta, de ahogy ő fogalmaz, „a felnőtteknek sem árt”. Úgy véli „fontos az, hagyjuk, hogy Isten szóljon hozzánk közelről, egész természetes formában”.

A kiadvány az imával kapcsolatos, néhány téves elképzelés eloszlatásával kezdődik. Az imádság nem keserű orvosság: „Akkor az imádság elviselhetetlen, nehéz lenyelni..., ezért gyorsan elhadarod, talán a legkisebb ok miatt is elhagyod.” Az imádság nem is aprópénz az automatába: „Ebben az esetben az ima valami mágikus erő... Csak akkor imádkozol, ha szükségét érzed.” S hogy milyen gyógyírt kínál a szerző ezekre a téves elképzelésekre? „Szabadulj meg az imádság helytelen gondolatától.” Mi valójában az imádság? Erre a kérdésre a következő válaszokat kapjuk. Imádkozni? Tankolj!: „Neked is meg kell állnod és új erőre kell kapnod. Ennél a kútnál kell meríteni? Igen, Jézusnál.” Imádkozni? Benézni a fazekas műhelyébe: „Ez nem más, mint Isten műhelye. Ahol Ő van, te is bemehetsz. Isten meghív. Ajtót is nyit és hív.” Imádkozni? Eltelni Isten szavával: „Amikor elkezded az imádságot, akkor táplálkozol. Mivel? Isten szavával!” Gimmi Rizzi össze is foglalja a fentieket: „Az imádság, azaz töltekezésed, megállást jelent annál a kútnál, ami számodra Jézus. Az imádság, azaz betérés a fazekas műhelyébe. Az imádság, azaz egy jó falat Isten szavából.”

A bevezető után a szerző felteszi a következő, részünkről jogosan felmerülő kérdéseket: „Hogyan kell töltekezni? Hogyan kell bemenni a fazekas műhelyébe? Hogyan kell fogyasztani Isten szavát? Rövidebben: Hogyan imádkozzunk?” Megfigyelhetjük, hogy Gimmi Rizzi briliánsan alkalmazza a jó oktató könyvek legfontosabb szabályát, mégpedig azt, hogy először bemutat egy olyan szituációt, ami mindannyiunk számára ismerős: az imádságot. Ezután ütközteti az ő és a mi nézeteinket az imádságról. Kétséget kelt bennünk, hogy valóban helyesen imádkoztunk-e eddig. Amennyiben önkritikusan olvassuk a művet, rádöbbenünk arra, hogy bizony vannak hiányosságaink az imádsággal kapcsolatban. Mielőtt azonban teljesen elbizonytalanodnánk, a szerző megoldást is kínál a problémára: „Rajta, vegyél magadhoz egy hatfokú létrát és tanuld meg az imádság módszerét.” Egy egyszerű, mindenki számára könnyen megjegyezhető jelkép, egy hatfokú létra segítségével, amit megmászva az égbe juthatunk, mutatja be a helyes imádkozás módszerét. Minden létrafoknak nevet is adott a szerző: 1. létrafok: összeszedettség, 2. létrafok: a Szentlélek hívása, 3. létrafok: az első olvasás, 4. létrafok: a szív hallgatása, 5. létrafok: imádság, 6. létrafok: a Miatyánk. Gimmi Rizzi könyvében ezeket a lépcsőfokokat veszi sorra és mutatja be részletesen, rávilágít arra, mi a teendőnk, hogy imánk valóban Istennek tetsző legyen.

Kinek ajánlom ezt a könyvet? Elsősorban azoknak a fiataloknak, akiknek most alakul ki az imaéletük. Nekik feltétlenül szükségük lehet egy ilyen remek lelki vezetőre. Nekünk, idősebb keresztényeknek is nagyon sokat segíthet egy ilyen olvasmány. Áttanulmányozása átsegíthet a régi, sokszor már megkövült, rossz szokásainkon és új irányt mutathat imaéletünkben. A könyv nyelvezete rendkívül egyszerű, világos, mindenki számára könnyen érthető. Egyértelműen megmutatja, hogy honnan és hová kell eljutnunk, ám nem mellőzi a gyakorlati feladatokat sem, amelyeket ha szorgalmasan elvégzünk, akkor nem fenyeget bennünket az a veszély, hogy csak átolvassuk a könyvet, felrakjuk a polcra és elfelejtjük a benne szereplő remek tanácsokat.

Teklits Tamás