A kiállítás védnökei: Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek; Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek és Márfi Gyula veszprémi érsek.

A megnyitón jelen voltak az ausztriai magyar diplomáciai képviseletek vezetői, Peter Stephan Zurbriggen érsek, Ausztria apostoli nunciusa, valamint Egon Kapellari graz-seckaui püspök, Hatos Pál, a Balassi Intézet Igazgatója; az ausztriai magyar egyesületek vezetői, valamint számos magyar és osztrák érdeklődő.

A megnyitón Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország Ausztriába akkreditált nagykövete köszönetet mondott a kiállítás szervezőinek és készítőinek, majd a hallgatóság figyelmét a „legyőzetve is győző” egyházfőre irányította. Ezt követően átadta a szót Rétvári Bencének, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, aki, miután köszönetét fejezte ki Mindszenty bíboros ausztriai befogadásáért, többek között elmondta: „Mindszenty József egyetemes értékeket képviselt, nem valami ellen, hanem valami mellett állt ki, nevezetesen az Egyház változatlan tanítása mellett. Az emberi méltóságot és a vallásszabadságot védte, mindegy volt, hogy a vörös vagy a barna terrorral szemben kellett-e ezt tennie” – fogalmazott. A politikusok és a magánemberek számára is példakép lehet az emberi méltóság védelmében tanúsított kiállása – mondta Rétvári Bence államtitkár.

Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke kiemelte, hogy a kiállítás helyszíne az a város, ahol a bíboros élete utolsó négy évében menedéket talált. Rámutatott: a kiállítás egyike annak a számos eseménynek, amelyekkel születésének 120. évfordulóján megemlékeznek az Mindszenty bíboros életművéről. „Évtizedeken át a nevét sem lehetett kiejteni, most mindenütt megemlékeznek róla” – mondta. „Idén megéljük, amit ő maga mondott: az idő az igazság szövetségese” – tette hozzá Habsburg-Lotharingiai Mihály.

A kiállítás megnyitójában Cserháti Ferenc, a külföldön élő katolikus magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom–budapesti segédpüspök kiemelte: „Mindszenty József neve jelkép, jelképezi az Egyház üldözését Magyarországon és az egész magyar nemzet szenvedését, összefonódik a szabadsággal és igazságossággal. Küzdelme felejthetetlen, igazságszeretete miatt üldözték és kínozták, ő pedig állhatatos maradt.”

Cserháti püspök felidézte König bíboros temetési beszédének szavait: „defunctus adhuc loquitur – bár meghalt, beszél”. Továbbra is a szabadságról és az igazságosságról, Istenről és a világról beszél, és üzenete a mai napig provokatív: egyértelmű elfordulást követel a pogányságtól és igazi megtérést Istenhez. Amellett, hogy méltó emléket állít a kiállítás Mindszenty bíboros alakjának, szolgálja mindazokat, akik az igazságot, a szabadságot és az igazságosságot keresik, és akik egy feszültségektől mentes világban akarnak élni” – fejezte be beszédét Cserháti püspök, amellyel Erdő Péter bíboros úr nevében és képviseletében megnyitotta a kiállítást.

A kiállítás az 1975-ben Bécsben elhunyt bíboros életútját eredeti tárgyi emlékekkel, könyvekkel, fotókkal, képekkel, szobrokkal, valamint archív filmfelvételekkel és szövegrészletekkel mutatja be. Kiemelkedik Babusa János szobrászművész Budaörsön található, egészalakos, térdeplő Mindszenty-szobrának gipsz változata. Látható a boldoggáavatási eljárás aktáinak egyik kötete is. Mindszenty hercegprímás halotti maszkja mellett sok eddig kevéssé ismert fotója és a kínzatások kényszere nyomán papírra vetett, az első három betűn túl teljesen eltorzult aláírása is az elgondolkodtató érdekességek közé tartozik.

A kiállítás alkotói: a főkurátor, Kovács Gergely muzeológus, okleveles posztulátor; Bukta Norbert festőművész, grafikus és Udvarhelyi Erzsébet, a veszprémi Gizella Királyné Múzeum vezetője.

A kiállításhoz készült magyar-német nyelvű katalógusban a kiállított tárgyak listáján túl olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Bizottságának a Mindszenty-év kapcsán írott körlevele, és két tanulmány is helyet kapott: a Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettesének, Szabó Csabának Mindszentyről szóló írása és Kovács Gergely legújabb kutatásai alapján írt értekezése a Mindszenty-címerek teljessé vált sorozatáról.

Az Ausztriai Magyar Nagykövetség, a Veszprémi Érsekség, a Collegium Pázmáneum, a Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs, a Bécsi Magyar Történeti Intézet és a Mindszenty Alapítvány nagyszerű együttműködésében megrendezett kiállítás augusztus 10-ig tekinthető meg az osztrák fővárosban (hétköznapokon 9 és 15.30 között) , majd augusztus 20-tól október 15-ig Veszprémben. A tárlat mindkét helyen ingyenesen várja a látogatókat.

Varga János/Magyar Kurír