JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD

MINDENSZENTEK ÜNNEPÉRE

A SZENTEK PÉLDÁJA

Ma a mindenszentek napján azokat ünnepeljük, akiket szentként és boldogként tisztel Egyházunk, s akik hitünk szerint eljutottak az üdvösségre, az örök életre.

Nem a szerencsében bíztak, nem a sorstól várták életük nagy fordulatát, hanem észrevették azt az utat, amelyet Isten jelölt ki számukra. Nem találtak ki a maguk számára szokásokat, amelyekhez éveken át ragaszkodtak volna, hanem engedték, hogy Isten vezesse őket életük során, néha olyan utakra, amit korábban elképzelni sem tudtak.

A szentek nagysága abban áll, hogy egészen Istenre bízták magukat. Felismerték, hogy bármilyen szokatlant, ismeretlent kér tőlük az Úr, azt kell megtenniük üdvösségük érdekében. Az ünnep evangéliuma Jézus tanítását, a nyolc boldogságot tartalmazza. Olyan ezt a szöveget olvasnunk, mintha a hegyi beszéd "sorsjegyéről" sorra bukkkannának elénk a kijelentések arról, hogy miként lehetünk boldogok, hogyan juthatunk el az örök életre. Elsőként ez válik olvashatóvá számunkra: "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa" (Mt. 5,3) Aztán sorban jönnek a következők arról, hogy boldogok a sírók, a szelídek az éhezők és a szomjazók,az irgalmasok, a tisztaszivűek, a békesség szerzők, és boldogok az üldözöttek. Bármennyire is furcsának, ellentmondásosnak tűnnek Jézus szavai, nagy hiba volna részünkről nyomdahibásnak minősíteni az evangéliumnak ezt a lapját és szemetesbe dobni, mint értéktelen papírfecnit.

Döntsd el: a szerencsédet keresed-e vagy a boldogságodat? A földi élet szerencséjét vagy az örök életet? A szentek nyertek. Örök életet Istentől. Nekem kell-e a főnyeremény?

A szentek azért fáradoztak, azért dolgoztak és szolgálták embertársaikat teljes odaadással és szeretettel, mert megértették, hogy munkálkodniuk kell az üdvösség elnyerése érdekében és nem maradhatnak tétlenek, mert különben elveszítik az örök életet.