Jelentős előrelépés történhet Márton Áron püspök boldoggáavatási ügyében, ha a brassói Bara Zsolt teljes gyógyulását megállapítják a szakorvosok. A ma 26 éves fiatalembert 2010-ben hererákkal diagnosztizálták, azóta a kemoterápiás kezelésen kívül több műtéten is átesett, az egyik operáció során a vékonybelének kétharmadát ki kellett metszeni – írja a Keresztalja erdélyi katolikus lap. Édesanyjának és plébánosának meggyőződésük, hogy a fiú Márton Áron püspök közbenjárásának köszönheti a felépülést, akinek segítségéért a betegség idején kitartóan imádkoztak.

Mint a lap írja: fokozta a gondot „a szervezet védekezéséért felelős fehérvérsejtek számának drasztikus csökkenése, így az orvosok teljességgel lemondtak arról, hogy Bara Zsolt valaha is felépülhet. A műtét után az egyik asszisztens hívta fel a kórházból Nagy-György Attila brassói plébánost, arra kérve őt, sürgősen szolgáltassa ki Zsoltnak a betegek szentségét, mert nem valószínű, hogy megéri a másnapot.”

Ugyanakkor a csodáért imádkozott Zsolt édesanyja és a helyi nőegylet is. Zsoltot Nagy-György Attila brassói plébános is biztatta, hogy forduljon Márton Áronhoz, adott is neki egy, a püspököt ábrázoló képet; továbbá Csiszér Albert-András pápai prelátus kérte a szent emlékezetű főpásztor közbenjárását. „Még szemrehányást is tettem neki, hogy íme, most itt az alkalom, és miért nem akarja, hogy a közbenjárására csoda történjen” – mondta a lap kérdésére a prelátus. 

A műtétet követő két hétben aztán a fiú állapota látványos javulásnak indult, azóta teljesen egészségesnek érzi magát, amit azóta sem tudnak megmagyarázni az orvosok. „Nem tudom, hogy mitől gyógyultam meg, de a kórházi ágyon is azt éreztem, hogy valaki mintha tartana a kezében” – emlékezett vissza a fiatalember. 

A tökéletesnek látszó gyógyulás ellenére Bara Zsolt orvosa szerint öt évre van szükség ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan megállapíthassák a gyógyulás tényét, az öt évből eddig közel másfél év telt el. Az első orvosi vizsgálat eredményei, amelyek a gyógyíthatatlan betegség tényét rögzítik, már Gyulafehérváron vannak az érseki hivatalban, Nagy-György Attila plébános és Csiszér Albert-András prelátus leveleivel együtt.

Noha a köztudatban úgy él, hogy Márton Áron boldoggá avatásával kapcsolatosan már csak a csodát várják a Gyulafehérvári Főegyházmegye hívei, pillanatnyilag még a dokumentáció formai része sem tekinthető teljesnek. A Szenttéavatási Ügyek Kongregációja átvizsgálta a Márton Áron boldoggá avatásával kapcsolatos terjedelmes iratcsomót, de több pontban kiegészítést kért. Annyit tudni lehet, hogy a szükséges kiegészítés jelentős része csupán apróbb magyarázatban áll, viszont néhány pontja nagyobb munkát igényel.

Nehezítette a helyzetet, hogy időközben elhunyt Szőke János szalézi szerzetes is, aki az ügy posztulátora (a szenttéavatási procedúra előkészítésével megbízott személy) volt. Jakubinyi György érsek a kézdivásárhelyi származású Kovács Gergelyt, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetőjét bízta meg a posztulátori feladatok ellátásával, melyet néhány napja hagyott jóvá a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja. Kovács Gergely jelenleg a kongregáció által kínált intenzív posztulátor-képzésen vesz részt, és a közeljövőben lesz lehetősége arra, hogy a Márton Áron perével kapcsolatos, szigorúan titkos dokumentációt áttanulmányozza.

Egyébiránt nem Bara Zsolt az egyetlen, aki elmondhatja magáról, hogy Márton Áron segítette hozzá a gyógyuláshoz – írja a Keresztalja. A nyolc éves csíkszeredai Grosu Lacikát autó ütötte el, így „az addig életvidám kisfiúból egyik percről a másikra egy babakocsiban fekvő, szenvedő élőhalott lett.” Egy hónapon keresztül mélykómás állapotban volt, csak a gépek tartották életben. Nagyon sokan adakoztak azért, hogy külföldön kezelhessék, sokan pedig túlmenően imádkozni kezdtek, mégpedig Márton Áron közbenjárásáért. A csíkszentdomokosi Bíró Ernő meg van győződve arról, hogy Lacika állapota a püspök segítségének köszönhetően javul mind a mai napig. A lap kérdésére, miszerint jelentették-e az esetet Gyulafehérvárnak, Bíró Ernő nemmel válaszolt, de hozzátette: a helyi plébánost már értesítették.

Márton Áron 1896-ban született Csíkszentdomokoson, 1939. február 12-én szentelték föl a Gyulafehérvári főegyházmegye püspökévé. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról, ám 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. 1949-ben a kommunista hatóság letartóztatta, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, 1955-ben azonban nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Márton Áron 1980-ban hunyt el. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a kommunista állammal.

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kérésére Boldog II. János Pál pápa 1992-ben engedélyezte a boldoggá avatási per elindítását, ettől kezdve Márton Áron püspöknek kijár az Isten Szolgája cím. 1996-ban átadták a Positiót (az eljáráshoz szükséges iratokat) a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának. Az eljárás azért is ilyen hosszadalmas, mert Márton Áron Scheffler Jánossal és Bogdánffy Szilárddal ellentétben nem vértanúként halt meg, így hitvallóként lehet őt a boldogok sorába iktatni.