A Mátyás-templomot igen leromlott állapotban adta át az állam a Katolikus Egyház tulajdonába 1999-ben, ezért már akkor kötelezettséget vállalt a templom felújítására. A kormány 2004-ben jelentette be a munkálatok megkezdését. Az első két év a tervezéssel telt, a tényleges felújítás 2006-ban indulhatott el.

A templomot kívülről és belülről is megújították. Szükség volt statikai megerősítésekre, kicserélték az épület közműveit, restaurálták a műtárgyakat; a térszint alatt látogatóközpontot hoztak létre, új díszkivilágítást kapott a templom, a tetőt új Zsolnay-cserepek fedik; és az eddig használt, 49 éves, ideiglenes szembemiséző oltárt végleges, stabil kőoltárra cserélték.

„Örömmel vagyok itt plébános, örömmel megyek át minden nap a templomba” – mondta el a felújítás befejezésének apropóján rendezett sajtótájékoztatón Süllei László plébános, aki megköszönte a felújításra áldozó kormányok áldozatvállalását is.

Hozzátette: A II. Vatikáni Zsinat nyitása az emberek felé most valósul meg teljesen a Mátyás-templomban, az új szembemiséző oltár felszentelésével. Az oltárba Szent István, Szent Imre, Boldog Gizella, valamint két vértanú, Szent Gellért és Szent Adalbert ereklyéit helyezik el. Ez alkalomból a két mellékoltárra is helyeznek el ereklyét: Boldog IV. Károly királyét, akit itt koronáztak meg és Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspökét.

Az oltárokba helyezett ereklyék azt a hagyományt őrzik, hogy az ősegyházban mindig vértanúk sírja felett ünnepelték a liturgiát.

A Mátyás-templom számokban: a templom teljes alapterülete 2000 négyzetméter; a belső tér 1200 négyzetméter; az új, földalatti bővítmény, azaz a sziklába vájt fogadóterem 300 négyzetméter; a tető felülete 2500 négyzetméter, amelyet 250 ezer Zsolnay-cseréppel fedtek le. 132 ajtó és kapu, valamint 291 ablak újult meg; és 11 koronázási zászlót restauráltak. Megújult a 6000 négyzetméter homlokzati kőburkolat is, ahol belül 600 négyzetméter falkép, 11 ezer négyzetméter díszítőfestés és 1780 négyzetméter kerámia padlóburkolat. Restaurálták a  XIX. század végi berendezést is, a padsorokat, szárnyasoltárokat, a száz ólom üvegablakot, amelyek 220 négyzetmétert tesznek ki.

Halász János kulturális államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta: jogosan vagyunk büszkék olyan nemzeti kincseinkre, mint a Mátyás-templom, amelynek megújulása a felújítási munkák zászlóshajója volt.

A liturgikus élet és az idegenforgalom a felújítás alatt folyamatos volt, ellentétben a Schulek Frigyes nevével fémjelzett, XIX. századi felújítás és átépítés idejével, amikor a plébánia átköltözött a Magdolna-templomba – fejtette ki Mátéffy Balázs művészettörténész, a felújítás egyik vezetője. Mint mondta: sosem kellett kiírni, hogy „felújítás miatt zárva”.

A felújítás Halász János elmondása szerint 9,4 milliárd forintba került az állam részéről. A kivitelező a Reneszánsz Kőfaragó Zrt és a Magyar Építő Zrt. alkotta konzorcium volt. Az orgonát a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra újítja fel. A templom üzemeltetésére megalakult a Mátyás-templom Gondnoksága.

A templomnak ma hat harangja van; a két régi mellé 2010-ben a plébánia beruházásában, a Norvég Alap, a Budavári Önkormányzat és más támogatók segítségével készül négy új. Különlegesség, hogy a négy, egy tonnánál nehezebb harang elleningás harangszékben leng, így minimalizálva a torony kilengését.

A megújult Mátyás-templomot Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek áldja meg, új oltárát szenteli fel az október 13-án, este hat órakor kezdődő, ünnepi szentmise keretében, amelynek során látható lesz az oltárszentelés szertartása. A liturgiát a Szentháromság-téren kivetítőkön is nyomon lehet követni, valamint közvetíti a Duna, a Duna World és a Magyar Kurír is.

A szentmisét 18 órától ÉLŐBEN, ONLINE KÖZVETÍTJÜK, mely mérföldkő a Magyar Kurír történetében. Honlapunk segítségével első alkalommal kísérhetik figyelemmel az eseményt, és kapcsolódhatnak be az Egyház szentmise-ünneplésébe.

Fotók: Szilvay Gergely

SzG/Magyar Kurír