A közel 1600 résztvevő zsúfolásig megtöltötte a bazilikát, ahol Ternyák Csaba érsek 10 órai kezdettel szentmisét mutatott be az iskolalelkészek koncelebrálásával. A szentmise bevezetőjében utalt Szent Mónikára, akinek emléknapján került sor az ünnepségre. Kiemelte, hogy mindig szeretettel és szelídséggel fordult fia, Szent Ágoston felé.

A főpásztor szentbeszédében az evangéliumi történetet idézve a farizeusok és írástudók negatív tulajdonságait mutatta be: többi közt képmutatásukat, amely a hazugság egy formája. Jézus azonban prófétai módon szembesíti őket ezzel a magatartással.

„Gyakran mi papok, pedagógusok is belesodródhatunk a képmutatás bűnébe. Mint amikor azt mutatjuk, hogy valaki fontos nekünk, de inkább szabadulni szeretnénk tőle. Hogyan védekezhetünk ez ellen a magatartás ellen? – tette fel a kérdést az érsek. – Ha nem hanyagoljuk el a legfontosabbat: az igazságosság, az irgalom és a hűség gyakorlását. Ha koherens módon hűek vagyunk magunkhoz, ha a külső és a belső között nincs ellentét.

A hűség ragaszkodás életünk irányához. Nem az embereknek akarunk tetszeni, hanem Istennek.”

A szentmisét követően szakmai előadásokra került sor. Elsőként Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai és Továbbképzési Intézet (KPSZTI) intézetvezető-helyettese szólt. Bemutatta a KPSZTI működését, felvázolta, hogy különféle továbbképzési rendszerekkel vagy jogszabály értelmezésekkel tudnak a pedagógusok segítségére lenni. Beszélt az országos tanfelügyeleti ellenőrzés és a pedagógus minősítés bevezetéséről, amelynek jó néhány eleme az általuk kidolgozott komplex ellenőrzési rendszerből került át.

Szuromi Szabolcs Anzelm O. Praem., a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy miképpen állják meg a helyüket a hazai pedagógus képzésben, tudnak-e minőségi oktatást nyújtani? A hazai felsőoktatási helyzet rövid bemutatása után kiemelte azokat az alapértékeket, amelyeket a pedagógusok munkájában fontosnak tartanak, és amelyeket a képzésben is szeretnének előtérbe helyezni. „Olyan embereket akarunk képezni, akik hivatásuknak tekintik, hogy más embereket képezzenek” – fogalmazta meg a rektor.

Csókay András, a Honvéd Kórház agysebésze az istenhit és a tanítás kapcsolatáról osztotta meg gondolatait. Felvázolta korunk jelenségét, azt, hogy sok ember a „maga módján” vallásos: sokan összeválogatják hitük tárgyát, elemeit. Utalt Kopp Mária boldogsággal kapcsolatos kutatására, amely kimutatta: azok a legboldogtalanabb emberek, akik a maguk módján vallásosak, és nem kapcsolódnak semmilyen vallási közösséghez, tételes valláshoz. Saját bűneik igazolására is képesek istenképet gyártani, és önmagukat felmentegetni, de ez hosszabb távon belső meghasonlást okoz. Mindezt saját élettörténetével igazolta Csókay András, amikor elmondta, hogy 1998-ig ő maga is így élt, gondolkodott. Tönkre is ment a magánélete és folyamatosan érték szakmai kudarcok is. Megtérésével és az Egyházhoz való tudatos tartozásával azonban minden megváltozott. A tanulással kapcsolatban pedig elmondta, hogy az az információ lesz „hasznos”, később előhívható, amelyhez érzelmi szál is kötődik, ezért olyan fontos a gyermekek érzelmi világának fejlesztése.

A délelőtt zárásaként került sor a Szent Gellért-díjak átadására. A díjakat Ternyák Csaba érsek adta át.

A Szent Gellért-díj arany fokozatában részesült Bodainé Bejuska Márta, a miskolci Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Kisboldogasszony Óvoda, valamint a Diósgyőri Római Katolikus Általános Iskola gazdasági vezetője. Ugyancsak a díj arany fokozatát kapta Kissné Fábián Katalin, a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium művésztanára.

Az ezüst fokozatot Szigeti Tamásné, a jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola és Gimnázium iskolatitkára, valamint Hegyiné Mézes Irén, a tiszafüredi Szent Imre Katolikus Általános Iskola gyógypedagógiai munkaközösségének vezetője érdemelték ki.

Az ebédszünetet követően folytatódott a szakmai előadások sora.

Hoffmann Rózsa, köznevelésért felelős államtitkár asszony Új időszámítás a köznevelésben címmel mutatta be a köznevelés megújításának főbb céljait: többek között a gyermekek, fiatalok fejlődésének előtérbe helyezését, a minőség és a nevelés megerősítését, vagy a gazdaságosságot. Ismertette az eddig megtett lépéseket a jogalkotásban, illetve a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek megalkotásában. Ide tartozik a tankönyvrendelet, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozása és a pedagóguspolitika területei (ösztöndíj, életpálya, béremelés), de nagyobb figyelmet fordítanak a nevelésre is. Beszélt a három éves kortól kötelező óvodáztatás miértjéről, és a mindennapos testnevelés és a középiskolai közösségi szolgálat elterjesztéséről is. Jelentős változásként szólt a kötelező erkölcstan/hittanoktatás szeptemberi elindulásáról, de szóba került az állami fenntartás és az igazgatói kinevezések helyzete is. Részletesen beszélt az államtitkár a szeptember elsejétől bekövetkező változásokról, többi közt az iskolai órák, programok szervezéséről, béremelésről, tanfelügyeletről.

Pusztai Gabriella, a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára az egyházi iskolák eredményességét vizsgálta előadásában, amely kutatói munkájának rövid összefoglalása volt. A mindennapi közgondolkozásban jelenlévő problémákkal foglalkozott: az állam és az egyház ellenfelek iskolaügyben, nincs igény a felekezeti iskolákra, az egyházi iskolák elit iskolák, vagy pozícióvesztéssel jár, ha egy tanár felekezeti iskolába kerül.

A tanévnyitó programját a Páterrock zenekar koncertje zárta.

.

Egri Főegyházmegye/Magyar Kurír